Bár szerény mértékben, de azért nőtt a harmadik negyedévben az euróövezet gazdasága. Összességében 0,3 százalékkal bővült az előző három hónaphoz viszonyítva. Néhány (vezető) tagország azonban sokkal jobban teljesített az átlagnál, mások viszont rosszabbul. Spanyolországban a bruttó hazai össztermék (GDP) például 0,8 százalékkal gyarapodott, miközben Olaszországban alig 0,2 százalékkal. A súlyos válsággal küszködő Görögország gazdasága azonban fél százalékkal zsugorodott.
Németország, mint az Európai Unió vezető hatalma, pontosan az átlagot hozta, ahogyan Franciaország is, amely valószínűleg elégedett a 0,3 százalékos teljesítménnyel. Ez ugyanis arra utal, hogy a hosszú ideje tartó stagnálás után végre beindult az országban a növekedés, és ez jórészt a fogyasztás növekedésének is köszönhető.
Németország azonban már nem lehet ennyire elégedett, hiszen a gazdasága fokozatosan lassul. A trend akár az utolsó negyedévben is folytatódhat.
A jövő évet bizakodva kezdheti az EU és a közös valutát használó övezet. Az előrejelzések növekedést jósolnak. Az Európai Bizottság őszi gazdasági elemzése megjegyzi: az Unió és az eurózóna gazdaságának harmadik éve tartó élénkülése továbbra is töretlen marad.
Igaz, az ütem csak mérsékelt lesz. Brüsszel szerint az euróövezeti GDP ebben az évben 1,6 százalékkal, jövőre pedig 1,8 százalékkal növekszik. Az uniós gazdaság teljesítménye kissé erőteljesebb lesz: az idei 1,9 százalék után 2016-ban két százalékkal gyarapodik.
Az élénkülés a globális gazdasági feltételek romlása ellenére is folytatódik.
A világgazdaság idei növekedési ütemét 3,1 százalékra, a jövő évit pedig 3,6 százalékra becsüli a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Kétségtelenül ez is előrelépés (lesz, ha semmi sem húzza keresztül a számítást), de az előrejelzés alig tér el az 1980 óta eltelt időszak 3,4 százalékos éves átlagánál.
Az IMF néhány hónappal ezelőtt azonban sokkal derűlátóbb volt, de október elején változott a hozzáállása: a korábbi 3,3 százalékról 3,1 százalékra vitte le a világ 2015-ös GDP-növekedésére adott becslését. A döntést azzal indokolta meg, hogy a feltörekvő országok bővülését visszafogják a világpiacon kialakult alacsony nyersanyag- és energiahordozó árak (ami jórészt a kínai kereslet visszaesésének a következménye). A Valutaalap egyébként módosította a jövő évre vonatkozó számait is: a korábbi 3,8 százalék helyett már csak 3,6 százalékos növekedést vár.
Szakértők azonban óvatosságra intenek. Szerintük a világgazdaság az idén lassabban nő, mint amire az IMF idei prognózisából következtetni lehet.
A legnagyobb figyelem továbbra is Kínát övezi. Kérdés azonban, hogy a 2015-re (Pekingben) eltervezett 7 százalékos plusz tartható-e. Sokan úgy vélik, hogy nem; inkább a 6,5-6,8 százalékot tartják valószínűbbnek. Jövőre pedig 6,3 százalékos GDP-növekedést remélnek.
