A bevándorlás miatt aggódtak leginkább az uniós állampolgárok 2015-ben, emellett a terrorizmust is komoly kihívásnak tartják. A gazdasági gondokat viszont csak harmadikként említik.
Az Eurobarométer legutóbbi átfogó felmérése szerint a megkérdezettek 21 százalékát foglalkoztatja csak a gazdasági helyzet, s alig 17 százalékát a még mindig magas munkanélküliség.
Az EU-polgárok véleménye ugyanakkor megoszlik arról, hogy a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása elérte-e már a tetőpontját. A válaszadók 46 százalékának az a meggyőződése, hogy a legrosszabb még hátra van, 44 százaléka azonban ennek az ellenkezőjét állítja. Ők úgy vélik, hogy a legnehezebb időszakon már túl vagyunk.
Egy-egy tagország költségvetési helyzete sem számít fontos kérdésnek, csak a lakosság 17 százalékát érdekli. Portugália azonban kivétel: ott épphogy ez a fő téma. Még a kontinens más részein oly nagy aggodalommal kezelt menekültválságnál is jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki.
A gazdasági esélyekről, kilátásokról és lehetőségekről ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók a társállamokban. Az uniós átlag szerint a lakosság 40 százaléka gondolja jónak, 57 százaléka viszont rossznak hazája gazdasági helyzetét.
A 28 tagország közül csupán 12-ben ítéli pozitívnak a többség a gazdasági helyzetet, a többiben pesszimista nézet uralkodik.
A sorból több ország is kilóg. Németországban a lakosság 86 százalékának az a meggyőződése, hogy a nemzetgazdaság helyzete jó. A másik véglet Görögország: itt az állampolgárok alig 3 százaléka vélekedik így.
Az idei évtől az EU-polgárok többsége azt várja, hogy hazájában és az Unióban vagy javul a gazdasági helyzet, vagy marad olyan, mint az elmúlt egy évben volt. Visszaeséstől csak a válaszadók negyede tart. Saját bevételeinek gyarapodásával és munkahelyével kapcsolatban a nagy többség azonban nem vár változást.
Azok, akik eddig is euróban kapták a fizetésüket, többnyire egyetértenek az eurózóna megtartásában. A közös fizetőeszközt 22 EU-országban támogatják; néhol (Észtországban) jelentős többség (82 százalék) áll ki mellette, másutt viszont (például Csehországban) csak egy elenyésző kisebbség.
Az övezeten belül ugyanakkor 68 százalék, azon kívül azonban csupán 32 százalék ragaszkodik az euróhoz.
Az utóbbi fél évben azonban 18 tagállamban csökkent az euró támogatottsága.
Bár erős ellenállás tapasztalható az EU és az Egyesült Államok között nagy titoktartás közepette készülő szabadkereskedelmi és beruházási egyezménnyel (TTIP) szemben is, a legutóbbi reprezentatív felmérés arról tanúskodik, hogy az uniós népesség 53 százaléka elfogadja, s csak 32 százalék ellenzi. Ha megkötik, a TTIP új keretet adhat a transzatlanti kereskedelemnek, és kialakíthatja a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét.
A TTIP-et támogatók az EU 24 tagállamában vannak többségben. A transzatlanti kereskedelem újraszabályozását legtöbben Litvániában, Romániában és Máltán fogadják el, és leghevesebbek ellenzői Ausztriában, Németországban és Luxemburgban.
