Alig kezdődött meg az új év, de már biztos, hogy rosszul végződik az orosz–török kereskedelemben és gazdasági együttműködésben. A kellemetlenségek novemberben megkezdődtek, miután a török légierő az országhatáron, vitatott térségben, lelőtte a Szíriában állomásozó orosz vadászbombázók egyikét.
A két ország viszonya emiatt elmérgesedett. Moszkva orvtámadásnak minősítette az akciót, majd ellenlépésként büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Törökország ellen.
A szankciók egy része szinte azonnal, a többi január 1-jén lépett hatályba. Oroszország már tavaly megszakította a turisztikai együttműködést. Az utazási irodák nem szervezhetnek utakat Törökországba orosz állampolgárok számára, és charter repülőjáratokat sem indíthatnak oda.
Ez legalább 3,5 milliárd dollár bevételkiesést okozhat az idén Törökországnak, ahol a turizmus az utóbbi években 30–35 milliárd dollárt hozott a konyhára. Nyugodt időkben rengeteg (2014-ben például 4,48 millió) orosz turista nyaralt és szórta a pénzt az ottani tengerparton.
Ez viszont már a múlt. A kurdok elleni katonai akciók (politikai instabilitás) és a szíriai háború miatt folyamatosan romlik a helyzet Törökországban. A helyi szállodaipari szövetség szerint emiatt tavaly már legalább tízmilliárd dollár veszteség érte az ottani idegenforgalmat.
A szankciók részeként Moszkva korlátozza a török cégek és munkavállalók oroszországi tevékenységét is. A határozatlan időre szóló ellenintézkedések érintik a beruházások egy részét, sőt a tudományos-technikai és kulturális kapcsolatokat is. A kereskedelmi és gazdasági kormányközi vegyes bizottság munkáját szintén felfüggesztették, miképpen a közös befektetési alap és a befektetésekre vonatkozó kétoldalú megállapodás előkészítését.
Moszkva ezenkívül január 1-jétől vízumkötelezettséget vezetett be a török állampolgárok számára. Az új év kezdetétől (teljesen vagy részelegesen) megtiltotta élelmiszeripari termékek és egyéb áruk importját is Törökországból.
A gyümölcs és zöldségfélék mellett januártól tilos kereskedelmi mennyiségben törökországi sót, frissen vágott szegfűt és baromfit szállítani Oroszországba.
Az utóbbi években a legnagyobb összegű importált tételt a paradicsom tette ki. Tavaly az év első tíz hónapjában Oroszország csaknem 300 ezer tonna török paradicsomot vásárolt, 288 millió dollárért.
Csak a gyümölcs- és zöldségimport korlátozásával 545 millió dollár veszteség éri a török termelőket.
Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szankciók kezdetben nagyobb kárt okozhatnak ugyan a törököknek, de később ez visszaüthet Oroszországra. Főleg akkor, ha Ankara is ellenlépésekre szánja rá magát. A recesszióval és magas inflációval küszködő Oroszország ugyanis ötször annyit (15 milliárd dollár értékben) exportál Törökországba, mint amennyit onnan importál. Ha a törökök is büntető intézkedéseket vezetnek be, visszaeshet Oroszország kivitele, a bevétele pedig emiatt tovább zsugorodhat, ami a jelenlegi helyzetben csak tovább gyarapíthatja Moszkva gondjait.
