A kis- és középvállalkozások európai hete alkalmából Újvidéken rendezett konferencia az üzleti életben alkalmazható aktuális lehetőségekkel, a versenyképesség fenntarthatóságával, a technológiai újítások kérdéseivel foglalkozik.
Ausztria, Németország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Szlovénia csupán néhány az a 30 ország közül, amelyeknek vállalkozói, közgazdászai, szakértői részt vesznek az újvidéki Park Szállóban tegnap kezdődött háromnapos ICEIRD-konferencián (International Conference on Entrepreneurship, Innovation, Regional Development – Vállalkozói, Innovációs és Régiófejlesztési Nemzetközi Konferencia). A konferenciát az Újvidéki Egyetem Műszaki Kara szervezte a CISCO vállalkozói intézet és az UNESCO vállalkozóképző katedrájának közreműködésével.
A meghívottak listáján mintegy százötven személy neve szerepel. A szervezők célja, hogy egy helyen összetömörítsék a régió, valamint a potenciális partnerországok gazdaságának jelentősebb képviselőit, a nemzeti és regionális befektetésekkel foglalkozó ügynökségek vezetőit, kormányzati és nemkormányzati tisztségviselőket. Az értekezleten azonban nemcsak a jelentős funkciókkal rendelkezők kapnak szólásjogot, hanem a fiatal kutatók, egyetemi hallgatók is beszámolnak majd projektumaikról, kutatásaik eredményeiről, és a gazdasági együttműködés általuk reálisnak, megvalósíthatónak tartott vetületeiről. Dr. Zoran Anišić, az ICEIRD szervezőbizottságának elnöke szerint már az is jelentős eredménynek számít, hogy Újvidék az összejövetel megszervezése révén a gazdasági kapcsolatok megszerzésének nemzetközi színterére lépett – az idén május 1-je és június 30-a között Európa 37 országában szervezik meg az említett eseményt. Mint mondta, igaz, most nem a legkedvezőbb időket éljük a beruházások vonzása tekintetében, de ez nem jelenti azt, hogy begubózva kell várnunk a szebb jövőt. Ezt az időszakot is ki kell használni olyan intézkedések foganatosítására, amikre a sűrűbb gazdasági tevékenység idején már nem lesz ennyi időnk – tette hozzá Anišić.
A konferenciát a kis- és középvállalkozások európai hete alkalmából rendezték meg. Az előadásokon a résztvevők zömmel az üzleti életben alkalmazható kreativitás fokozásának lehetőségeivel, a versenyképesség fenntarthatóságával, a technológiai újítások kérdéseivel foglalkoznak. Külön hangsúlyt fektetnek a délkelet-európai régió regionális fejlődésére, valamint a régió országai közötti együttműködés lehetőségeinek és problémáinak megvitatására.
– Reméljük, hogy az ilyen és hasonló összejöveteleknek köszönhetően csökkenthetők majd a régiók fejlettségében tapasztalható nagy különbségek. Nálunk, sajnos, igen kifejezettek az ilyen eltérések, például Újvidék és Trgovište régiója között legalább tizenötszörös az eltérés mind az infrastruktúrára, mind a foglalkoztatásra vonatkozólag – közölte Vladimir Pandurov tartományi regionális együttműködési titkárhelyettes. – Mindez azonban nem arról tanúskodik, mennyire fejlettek Szerbia egyes részei, hanem arról, hogy mások mennyire fejletlenek – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben tud a Vajdaság eleget tenni a külföldi, vagy akár hazai befektetők elvárásainak, Pandurov elmondta, a tartomány talán a legtöbb stratégiai dokumentummal, idevágó jogszabállyal rendelkezik a régióban, ez azonban mégsem elegendő a boldogsághoz.
– Mi rengeteg, befektetést serkentő rendelkezést elfogadtunk a Vajdaságban, és a törvények is a megfelelő szinten vannak. A valódi kihívást azonban nem a törvények elfogadása, hanem alkalmazása jelenti, s ezen a téren bőven van tennivaló.
Pandurov aláhúzta, a tartományi kormány a konkurens vállalkozások, s ezzel együtt a munkahelyek hosszú távú biztosítására fekteti a legnagyobb hangsúlyt.
Az ICEIRD-konferencia főszervezőjeként említett Műszaki Kar dékánját, Dr. Ilija Ćosićot arról kérdeztük, miként mutatkozik meg leginkább az egyetemi képzés szerepe a gazdaság fejlődésében.
– Fontos megismertetni a hallgatókkal a vállalkozói foglalkozás alapjait. A konferencián szó lesz arról is, mennyire mutatkoznak meg a jelenleg aktuális üzleti elvárások karunk tananyagában. Célunk, hogy azokat a fiatalokat, akik a jövő vállalkozói szféráját alkotják majd olyanná formáljuk, hogy megállják helyüket, ha saját vállalkozásba kezdenek. Persze egyéb szerepe is van a felsőoktatásnak. Karunk részt vett például annak a vajdasági fejlesztési tervnek a kidolgozásában, amely éppen a kis- és középvállalkozások fejlesztését helyezi előtérbe.
A kar dékánja a következőket válaszolta arra a kérdésre, melyik a leggyorsabb vagy legkönnyebb út a hazai üzleti szféra felzárkózásához:
– Az a meggyőződésem, hogy a kis- és középvállalkozások létrehozása lendíthet most igazán nagyot. Sem a tudományos kutatás, sem pedig az ország gazdasága nem fejlődhet a kisvállalkozások fejlődése nélkül. Az Európai Unióban ezzel kapcsolatban olyan határozatot is elfogadtak, amely garantálja ezek fejlődését, s évről évre ellenőrzik, hogy az adott fejlettségi szint összhangban van-e az elvárásokkal. Ez a példa Szerbia számára is mindenképp követendő.
