Ha manapság az ember országhatáron túlra utazik, nem feltétlenül az kell legyen az első és egyben utolsó gondolata, hogy elegendő pénzt helyezett-e a pénztárcájába. A hazai bankok szinte mindegyikének a kínálatában szerepelnek a nemzetközi érvényességű bankkártyák.
Alaposan meg kell gondolni, mi a kifizetődőbb, készpénzt vinni magunkkal és kockáztatni a zsebmetszőkkel való találkozást is valamelyik nagyvárosi pályaudvaron, vagy a biztonságosabb, s nem mellékesen, egyben kényelmesebb megoldást választani, s a bankkártyára alapozni külföldön tervezett költekezéseinket.
A hazai bankok szinte mindegyikének a kínálatában szerepelnek a nemzetközi érvényességű bankkártyák, azzal, hogy – elsősorban saját szükségleteinkhez és lehetőségeinkhez mérten – még a kártya kiváltása előtt döntenünk kell arról, voltaképpen betéti kártyára, avagy hitelkártyára lesz-e inkább szükségünk. A betéti kártya lényege, némileg leegyszerűsítve, hogy mindig pontosan annyi pénzt használhatunk, amennyi az adott kártyán van. A kártya egyenlege kétféleképp is növelhető, egyrészt saját kezűleg elvégzett banki befizetés révén (ez minden egyes esetben illetékmentes, ha saját bankunkban végezzük), valamint a keresetünk révén is, amennyiben a bankkártya azzal a folyószámlával van összeköttetésben, amelyre a munkaadó a fizetésünket fizeti. Itt érkezünk el a megfelelő folyószámla megnyitásának kérdéséhez. A legtöbb hazai pénzintézet ingyenesen nyit folyószámlát a polgároknak, nem feltétlenül kell hozzá munkahelyi bizonylat, ám ha a hitelkártyák nyújtotta lehetőségeket szeretnénk igénybe venni, akár belföldön, akár külföldön, akkor vagy állandó keresetre, vagy pedig, banktól eltérően, nagyobb letét befizetésére van szükség. Ebből a szempontból a betéti kártyák tűnnek egyszerűbbnek, hiszen hosszasabb elbírálás nélkül megkaphatjuk őket, s nem kell amiatt aggódnunk, hogy adósságba verjük magunkat. Ugyanakkor mások számára ez korlát is lehet, hiszen ez a vásárlás szabadságának rovására megy.
DINÁR- VAGY DEVIZASZÁMLA?
Egy további, lényeges eltérés az, hogy a kártya dináralapú, avagy devizaalapú számlához kötött-e, általában ez utóbbi az, amely kevesebb költséggel jár, kivéve, hogy megnyitásakor valamivel nagyobb összeget, a legtöbb bank esetében öt eurót kell az új folyószámlára helyezni.
Bizonyos kritériumokat mindenképp szem előtt kell tartanunk, amikor arról döntünk, melyik bankkártyát fogjuk külföldön használni vásárlásra vagy készpénz felvételére. Mindenképp érdeklődjük meg bankunknál, hogy az adott, dináralapú számlához kötött bankkártya esetében mekkora a banki illeték az összeg euróra való átváltásakor, aminek feltétlenül meg kell történnie, ha külföldön, tehát nem dinárban fizetünk/veszünk fel pénzt. Ez az illeték a hazai bankoknál 0,5 és 1,5 százalék között mozog. Ha az efféle átváltási költségeket meg akarjuk akadályozni, mindenképp euróhoz kötött bankkártyát válasszunk. Kérdezzük meg továbbá, mekkora az illeték a vásárlások lebonyolításakor, valamint készpénz felvételekor.
Konkrét példákat említve, a Reiffeisen Bank euróalapú Visa Electronjával egyszázalékos illetéket számolnak fel a bankcsoporthoz tartozó automaták használatakor, illetve 1,6 eurós állandó összeget, plusz további egy százalékot más bankok gépeinek használatakor. Magáért a vásárlásért nem kell illetéket fizetni. Hasonló a helyzet a Kereskedelmi Bank (Komercijalna banka) kártyáinak esetében is, azzal, hogy készpénz felvételekor külföldön kétszázalékos, de legkevesebb háromeurós illetékkel kell számolnunk. A Szerbiai OTP Bank ügyfelei ugyanezért a külföldi OTP bankok automatáinál 1 eurót, más bankokénál pedig minimum 2 eurót, avagy 2,5 százalékos illetéket fizetnek.
Két pénzintézet esetében, az Erste Banknál és a Hypo Alpe Adria Banknál kifejezetten az eurószámlához kötött MasterCard használatát ajánlották, hiszen sem a vásárlásért, sem a valuta átszámolásáért nem kell fizetni, a készpénz felvételéért pedig, automatától függően, egy-két százalékot vesznek le a számláról. Az utóbbi banknál legalább harminc eurónak maradni kell a számlán, és a kártyát internetes vásárlásra is lehet használni.
Egy általános megállapítás lehet, persze méltányolva, hogy az igények különbözhetnek, hogy külföldre érdemesebb az euróhoz kötött bankkártyákkal elindulni, legyen szó akár Visáról, akár MasterCardról. Aki pedig a már meglévő, elsősorban a keresetek felvételére szolgáló bankkártyáját szeretné használni külföldön is, nyithat a dináralapú mellé egy devizaszámlát, s a kártyán mindig a két számlán lévő összeg egésze áll majd az ügyfél rendelkezésére.
