Az Újvidéki Vámmentes Övezet Master Központban levő tanácstermében tegnap a határon átívelő együttműködések támogatását finanszírozó uniós IPA-program lehetőségeiről, kihívásairól tartottak szemináriumot. Az előadásokon közép-szerbiai helyi önkormányzatok képviselői vettek részt, Niš, Despotovac, Užice, Kraljevo, Zaječar, Majdanpek, Šabac és a belgrádi Savski venac helyi közösség képviselői voltak jelen az Európai Ügyek Alap munkatársai által megtartott, tájékoztató jellegű előadásokon, melyeken a sikeres pályázás módjaira fektették a hangsúlyt. Srđan Egić, az Újvidéki Vámmentes Övezet igazgatója köszöntőjében elmondta, az uniós csatlakozás pillanatához napról napra közelebb jutunk, s ha nem sajátítjuk el az ott érvényes szabályokat, hasznunk sem lesz magából a csatlakozásból.
Predrag Novikov, az Európai Ügyek Alap igazgatója kérdésünkre elmondta, azért hívták a mostani előadásokra a közép-szerbiai községek illetékeseit, mert meglehetősen nagy az eltérés Vajdaság és e régió között abban a tekintetben, mekkora sikerrel használják ki az Európai Unió rendelkezésre álló programjainak köszönhetően a rendelkezésre álló forrásokat.
–Vajdaság az elmúlt évben kiváló eredményt ért el. Csupán a határon átívelő együttműködések támogatására előirányzott, mintegy húszmillió eurós keretre Vajdaság több mint 250 projektummal pályázott. Ez mind számát, mind pedig minőségét tekintve, hatalmas sikernek nevezhető, amikor a gazdasági helyzet miatt jelentősen csökken a községek állami pénzelése.
A szemináriummal kapcsolatban Novikov azt tartja az egyik legfontosabb mozzanatnak, hogy a közép-szerbiai községek képviselői, ily módon kapcsolatba kerülnek a sikeresebbnek nevezhető vajdasági intézményekkel, s ez a tapasztalatcsere szempontjából nagy jelentőséggel bír.
– Sajnos, Közép-Szerbia tízszer kevesebb projektummal áll elő, mint Vajdaság. Sok tehát még a javítani való, az idő pedig sürget, ha sikeresen akarunk a leendő pályázatokon részt venni. Őszre ismét kiírják az IPA-program pályázatát, melyre magyarországi, romániai és horvátországi együttműködési projektekkel lehet jelentkezni. A pályázat anyagi kerete 12 millió eurót tesz majd ki. A program az idén a helyi úthálózat kiépítésére, műszaki parkok létesítésére, a környezetvédelemre, a hulladékkezelésre, valamint a vízügyek kérdéskörére helyezi a hangsúlyt, ez utóbbihoz tartoznak az árvízvédelmi munkálatok, vagy például az öntözőrendszerek kiépítése. A kulturális és történelmi szempontból jelentős intézmények is pályázhatnak, az egyházak és a nemzeti parkok is.
Arra a kérdésünkre, mi a legnagyobb akadálya annak, hogy a pályázatokat nem használják ki eléggé, Novikov azt válaszolta, a tudás hiánya, elsősorban a projektum írásával kapcsolatos tudás, emellett pedig az angol nyelvtudás hiánya az, ami akadályt jelent. A procedúrák egyáltalán nem egyszerűek, rengeteg a papírmunka, jártasnak kell lenni a pénzügyi kérdésekben is.
– Hét projektumból egyet fogadnak el átlagban. A teljes felkészítésnek hat hónapig kellene tartania, hogy biztos legyen a siker. Éppen azért, mert tudjuk, mennyit jelenthet a szaktanácsadás ilyen esetekben, az Európai Ügyek Alap minden pénteken 10 és 13 óra között, előrejegyzés nélkül is, fogadja a pályázással, projektírással foglalkozók kérdéseit.
