A DDOR Garant névre keresztelt új alap 1,73 milliárd dináros tőkével a piac második legnagyobb magánnyugdíj-alapjává válik, 21 százalékos piaci részesedés mellett. A formalitások elvégzését követően szeptemberre várható az egyesítési folyamat befejezése, melynek révén Szerbia piacán már nyolc ilyen alap fog működni.
A DDOR Penzija Plust a DDOR biztosítóház alapította 2007 elején, s az idén április végéig 15 százalékos piacrészesedést szerzett magának. A Hypo-Garant többségi tulajdonosa a szlovén Prva Group, a részvények 63 százalékával, a Hypo Alpe Adria Bank kezében van a részvények fennmaradó 37 százaléka pedig a Hypo Alpe Adria Bank kezében van. Jelenlegi piacrészesedésük 6,37 százalékot tesz ki.
A két magánnyugdíjalap egyesítésével kapcsolatban megtartott újvidéki sajtótájékoztatón dr.Alenka Žnidaršić Kranjc, a Prva Group igazgatója kiemelte, az egyik fő oka a két alap egyesítésének az ügyfelek száma tekintetében beállt szinte fél évtizedes stagnálásból eredő veszteségek, valamint az, hogy ebben a pillanatban egyik alapnál sem tartják valószínűnek, hogy az elkövetkező években e szektor rohamos fejlődésnek indulna. Hozzátette, bíznak a szerbiai piac kínálta lehetőségek beteljesülésében, az alapok fenntartása azonban a jelen pillanatban így a legcélszerűbb és legkifizetődőbb.
Dr. Christian Otto Neu, a DDOR Novi Sad biztosítóház igazgatója arra számít, hogy a két magánnyugdíjalap, a közös fellépésnek köszönhetően, könnyebben tud majd fejlődni, amire egyik garancia az is, hogy a költségeket a felére fogják faragni. Az igazgató bízik abban is, hogy a krízis elvonulását követően jobb napok várnak majd a magánnyugdíjalapokra.
A nyilvántartási adatok szerint Szerbiában a foglalkoztatottak mindössze öt százaléka állandóan fizető tagja valamelyik alapnak, a 219 ezer tagból mindössze 50 ezerre tehető azok száma, akik rendszeresen be is fizetik az előirányzott összeget. Ez a szám igen elmarasztaló, ha figyelembe vesszük azt, hogy a régió más országaiban mennyivel jobbak az adatok. Ezekben az országokban azonban magasabbak a bérek, s évről évre nagyobb arányban növekszik a bruttó hazai termék. A régióban Szerbiánál csupán Montenegró és Bosznia van rosszabb helyzetben, ha a magánnyugdíjalapok igénybevételét vesszük figyelembe, míg sok európai országban már törvény kötelezi a munkáltatót, hogy havonta bizonyos összeget köteles magánnyugdíjpénztárakba befizetni, egy magasabb szinten gondoskodva így foglalkoztatottjairól.
Az értekezleten elhangzott, hogy az állam is bűnös a nyugdíjalapok helyzete miatt. A szlovén Prva Group igazgatója hangsúlyozta, amíg az állam mint munkaadó nem mutatja meg saját foglalkoztatottjain a jó példát, történetesen, hogy fizetni kezdi számukra a magánnyugdíj-alapot is, addig nehezen lehet elvárni a vállalkozóktól, hogymaguk döntsenek ekképpen.
