Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a jelentése szerint Szerbiában az életszínvonal egyharmada az EU-átlagnak. A bruttó hazai termék (GDP) és a vásárlóerő adatainak figyelembe vételével készült felmérés eredményei azt mutatják, a szerbiai nívó az uniós átlag 37 százalékát teszi ki. Az ezzel a módszerrel kapott eredmények szerint, a kontinensen tőlünk csupán a macedónok, a boszniaiak, illetve az albánok élnek rosszabbul.
Európában Luxemburgban a legmagasabb az életszínvonal, ahol az eredmény 2,7-szer lett jobb az uniós átlagnál. A második helyen áll Norvégia, mely nem tagja az uniónak. Az uniós átlagnál jobban élnek még a svájciak, az írek, a hollandok, az osztrákok, a svédek és az izlandiak is. Az EU-tagországok közül, a várakozásoknak megfelelően, Románia és Bulgária fejezett az utolsó helyen, a nyugat-balkáni államok, s köztük Szerbia is, azonban még ez a szint alatt vannak. Románia az EU-átlag 45 százalékát, Bulgária annak 41 százalékát éri el. A régióban jelentősen magasabb az életszínvonal Horvátországban, mely az uniós átlag 64 százalékát éri el. Montenegró, Szerbiánál hat százalékkal jobban, 43 százalékon áll, a tőlünk rosszabb életminőséggel rendelkezők pedig Macedónia 35, Bosznia 30 és Albánia az EU-átlag 27 százalékával. Szlovéniáé e tekintetben a régió vezető szerepe, 86 százalékponton áll a volt Jugoszlávia részét képező mai egyetlen uniós ország.
MENNYI KERÜL A KOSÁRBA?
A köztársasági kereskedelmi minisztérium legutóbbi jelentése szerint a szerbiai fogyasztói kosár áprilisban 37 070 dinárba került. Ez 2,39 százalékos, vagy 868 dináros áremelkedést jelent az előző hónap adataihoz képest. A minimális fogyasztói kosár 23 274 dinárba, 3,24 százalékkal, avagy 731 dinárral többe került, mint márciusban. Ha a 34 952 dináros átlagkeresetet vesszük alapul, akkor elmondható, hogy a közepes fogyasztói kosár költségeinek fedezéséhez az átlagbér 1,06-szorosára volt szükség, a minimális kosárra pedig annak 0,67-szeresét kellett elköltenünk. A tárca analízise szerint a vásárlóerő növekedett, igaz, sajnos, elhanyagolható mértékben. Városokra lebontva, a vásárlóerő Smederevóban, Belgrádban, Újvidéken és Pancsován volt a legnagyobb. Ezeken a helyeken az átlagkereset fedezte a közepes nagyságú fogyasztói kosarat is. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként Újbelgrádban a legmagasabbak a fizetések, ott az átlagbér 54 061 dinárt tesz ki. Vladičin Han a negatív rekorder, ahol is 15 276 dináros átlagbérrel kell az embereknek beérniük. Régiókra lebontva is Belgrád vezet, a község területének átlagkeresete 41 901 dinár. A legtöbb pénzt a bányászatban dolgozók keresik (95 164 dinárt), a legkevesebbet pedig a halászatban dolgozók (12 989 dinár a fizetésük).
Az állam anyagi helyzetére, s ezáltal az életszínvonalra kihat az egyre növekvő államadósság is, mellyel, a szakértők szerint, nem az a legnagyobb gond, hogy magas, hanem az, hogy gyors ütemben növekszik. Április végén az ország közadóssága 23,27 milliárd eurót tett ki. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nem számít annyira riasztó adatnak, ha figyelembe vesszük, az elmúlt időszakban mekkora adósságot kellett az országnak, úgymond, rendeznie. A jelenlegi adósság a bruttó hazai termék 31,5 százalékát jelenti, a demokratikus változások végbemenetelét követően ez az adat sokkal elképesztőbb volt, akkor a GDP 169,3 százalékát tette ki. Képletesen, ennek visszafizetésére az ország egy éves és hét hónapos bevételére volt szükség, ma „csupán“ négy hónap is elegendő.
