Az IPA-program elődjét, a CARDS-ot is beleszámítva az elmúlt évek legsikeresebb pályázója az újvidéki község volt, melyet a zombori, a szabadkai, a belgrádi és a magyarkanizsai községek követnek.
Az idén a Magyarország és Szerbia közötti határon átívelő együttműködési program, az IPA keretében 69-et hagytak jóvá az összesen 170 átadott vajdasági projektum közül. Ez kiváló eredménynek számít, hiszen magán az Európai Unión belüli projektumok esetében is csupán hét az egyhez a pályázó és pályázatot nyert projektumok számának aránya – hangzott el tegnap az Európai Ügyek Alap által szervezett sajtótájékoztatón, melyet az újvidéki Master Központban tartottak meg. Predrag Novikov, az alap igazgatója lapunknak elmondta, két nagy prioritásként kezelt területen hagytak jóvá térítésmentes összegeket, az egyik az infrastruktúra és a környezetvédelem, a másik pedig a gazdaság, az oktatás és a művelődés területe. Az összegek is évről évre egyre jelentősebbek – hangsúlyozta Novikov, hiszen tavaly 1,8 millió eurós volt a keret, az idén pedig 17,8 millió eurót tesz ki. Ez nemcsak annak eredménye, hogy állandóan gyarapodik a pályázó projektumok száma, hanem kétségkívül annak is, hogy azok egyre minőségibbek – tette hozzá.
A szerződések aláírásai a következő hónapban, az első finanszírozások pedig őszre várhatók. Az idén jelentős összeget, 4,8 millió eurót nyertek az úthálózat javítására irányuló projektumok: az unió, az IPA-program szellemében, elsősorban az országhatárokkal összeköttetésben levő utak javítását segíti. A most jóváhagyott útinfrastruktúra-javítási projektumokban részt vesz Zombor, Szabadka, Ada, Nagykikinda és Magyarkanizsa is. Ami a környezetvédelmi projektumokat illeti, főként a vízügyek állnak a figyelem középpontjában – a vízgazdasági munkálatok, a szennyvízelvezető rendszerek kiépítési munkálatai most 3,7 millió eurós támogatást nyertek, de összesen valamivel több mint 600 ezer euróhoz jutott három olyan projektum is, amelyek állategészségügyi tevékenységet és kisebb környezetvédelmi feladatokat foglalnak magukba.
A gazdasági, oktatási és művelődési jellegű projektumok közül az oktatási kapcsolatokat elősegítő projektumokra hagyták jóvá a legmagasabb összeget, összesen 4,7 millió eurót. Az úgynevezett „people to people” projektumok 1,25 millió eurót nyertek, s ide tartoznak a két szomszédos országban működő sportegyesületek, művelődési központok együttműködési tervei is. Több mint kétmillió eurót fordítanak az innovatív tevékenységek támogatására, ami abból a szempontból számít jelentős hírnek, hogy a magánszektor is megpályázhatja az IPA erre a célra előirányzott összegeit, saját termékeinek, gyártásmódjának korszerűsítése céljából.
Az IPA-program elődjét, a CARDS-ot is beleszámítva, az elmúlt évek legsikeresebb pályázója az újvidéki község, melyet a zombori, szabadkai, belgrádi és a magyarkanizsai községek követnek. Az idei pályázás egyik új szabálya az volt, hogy belgrádi intézmények vagy cégek csak akkor vehetnek részt a programban, ha Vajdaság területén van kirendeltségük. Az IPA-pénzekre tehát vajdasági, illetve magyar oldalról csongrádi és Bács-Kiskun megyei intézmények, vállalatok, polgári tömörülések pályázhatnak. Novikov a pályázók foglalkozás szerinti összetételével kapcsolatban kijelentette, hogy a kommunális közvállalatok nem használják ki kellőképpen a támogatási lehetőségeket, pedig az idei eredményekből is kiviláglik, nagy támogatást élveznek a kommunális jellegű projektumok.
Az Európai Ügyek Alapnál felhívták az érdeklődők figyelmét arra, hogy szeptember és október folyamán meghirdetik az új IPA-programot, bő egy hónapon belül pedig kiderül az is, hogy a többi országgal (Horvátországgal, Romániával, Bosznia-Hercegovinával) közösen leadott pályázatok közül melyek nyerik el az IPA-támogatásokat az idén.
