A két állam közötti határon átívelő együttműködést a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó IPA-programdokumentum határozza meg, mely a gazdasági fejlődést, a környezetvédelmet és az emberek közti kapcsolatépítést helyezi előtérbe.
A két héttel korábbi, eszéki összejövetel után, most hétvégén az újvidéki Master Központban tartották meg a Horvátország–Szerbia határ menti együttműködés éves konferenciáját, melynek témája a partnerség népszerűsítése a határon átívelő együttműködésben. A konferencia az Európai Unió által finanszírozott IPA-program lehetőségeit, jelentőségét és eddigi eredményeit összegezte, hazai és horvátországi intézmények képviselőinek részvételével. A tanácskozást Boris Barjaktarović tartományi kormányfőhelyettes nyitotta meg, hangsúlyozva, egy ország integrációs képességeit illetően mérvadó a szomszédokkal való együttműködési mutató, ezért az EU-csatlakozási folyamat alatt mindkét szóban forgó országnak bizonyítania kell a közös projektek révén történő együttes szereplés készségét.
Mivel mindebben négy vajdasági régió (a nyugat-, az észak-, és a dél-bácskai, valamint a szerémségi régió) vesz részt a szerbiai oldalról, Vajdaságnak fokozott szerepe van az IPA-program továbbvitelében. Horvátország két megyéje, az eszéki-baranyai, illetve a vukovari-szerémségi régió részese a horvát–szerb IPA-programnak, azzal, hogy, amint hazánkban a mácsvai régió, úgy horvát oldalról is még két megye társrégióként vehet részt a pályázatokon.
Gordana Lazarević köztársasági pénzügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva elsősorban a kapcsolat fenntartásának jelentőségét emelte ki. Mint mondta, az IPA-programnak köszönhetően lehetőség van arra, hogy egymással folyamatos kommunikációt építsenek ki a szomszédos országok nemkormányzati szervezetei, helyi önkormányzatai, iskolái.
– A határon átívelő együttműködések egy magasabb szintjére léptünk az elmúlt időszakban, hiszen most már nem csupán Magyarországgal és Bulgáriával közösen készülnek projektek, hanem Horvátország, Bosznia, Románia is az ebben az értelemben vett partnerországok sorába került. Ahhoz, hogy ezek a vállalkozások sikerrel járjanak, mindenekelőtt saját kapacitásainkat kell megerősítenünk, elfogadva a tényt, hogy a felzárkózás, a másutt érvényben lévő szabályok elsajátítása olykor nehéz és hosszadalmas folyamat.
Az egy évvel ezelőtt kialakult együttműködéssel a horvát fél is elégedett, Stjepan Ribić, a Szlavónia–Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója lapunknak elmondta, kellemes meglepetés volt mindenki számára az, hogy a tavalyi IPA-pályázatra száznál is több projekt futott be.
– A jelenleg még elbírálás alatt álló IPA-programra húszmillió euró összértékű szerbiai-horvátországi projekteket adtak be, miközben a rendelkezésre álló összeg, sajnos, csak 1,44 millió euró. Fontos lenne mielőbb elérni, hogy ez az összeg növekedjen – a horvát–magyar IPA-program például tízszer ekkora költségvetéssel rendelkezik. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ez egy viszonylag új keletű program, s az Európai Bizottság előbb bizonyára ki szeretné puhatolni, van-e értelme nagyobb összegeket elkülöníteni. Az EU intézményeit, pénzügyi alapjait nem igazán érintette a gazdasági válság, pénz van, csak alkalmasnak kell lenni kihasználni a lehetőségeket.
Ribić úgy véli, az első IPA-pályázat kiválóan sikerült, s egyértelműen bizonyította, születhetnek a két állam régióinak együttműködéséből minőséges projektek.
– Most itt az ideje, hogy felkészüljünk a még közzé nem tett második program pályázatára, s hogy idejében partnereket találjunk az új projektekhez, amire szintén kiváló alkalom az ilyen jellegű konferencia – tette hozzá Ribić.
