Amennyiben bekövetkezik a gépjármű elkobzása, a cégek nem fizetik vissza a már törlesztett részleteket és a letétet, sőt, az esetek többségében egyéb díjakat is felszámolnak. Az egyszer eltulajdonított jármű már nem kerülhet vissza korábbi tulajdonosához.
Szerbiában jelenleg összesen tizenhét lízingcég működik, melyekkel a polgárok és a vállalatok eddig mintegy tizenötezer szerződést kötöttek. A nehéz életkörülmények által meghatározott időszakban sokak számára megfelelő lehetőséget jelent a részletekben történő fizetésnek köszönhetően, hogy lízingre vásárolhatnak új személygépkocsit. Az idén azonban egyre növekszik azoknak a száma, akik nem tudják teljesíteni vállalt kötelezettségeiket a lízingcéggel szemben, ezért a cég kénytelen elkobozni tőlük az autót. Az év eleje óta már nyolcszáz alkalommal történt ilyen eset.
Hogy miért esik meg mind többször az, hogy az emberek képtelenné válnak, hogy fizessék a hitelek, lízingszerződések részleteit, már nem téma, azonban mindenki egyetért abban, hogy a fő okok a dinár árfolyamának gyengülésében, a kölcsönök euróhoz, netán svájci frankhoz való kötésében, és persze a gazdasági világválság egyéb negatív hatásaiban keresendők.
A törvény egyértelműen kimondja, hogy a lízingcégnek jogában áll visszakérni a lízing tárgyát, legtöbb esetben a gépjárművet, ha valaki már sorrendben a második részlet törlesztését hagyja ki. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ritkák az olyan esetek, amikor azonnal ehhez a drasztikus lépéshez folyamodnak a lízingcégek, sokkal jellemzőbb az, hogy először megpróbálnak az ügyféllel közös nevezőre jutni a lízingrészletek törlesztésének folytatását illetően. A cég érdekeit mindkét forgatókönyv szolgálja, az is, ha a problémás törlesztőkkel mindkét fél számára elfogadható megoldást találnak, s az is, ha nem. Az első esetben: még egy elégedett ügyfél gazdagíthatja a cég hírnevét, aki a reklám mellett lehet, hogy hamarosan újra vásárol, a második esetben pedig az autó visszakerül a céghez, amely újra eladhatja azt, még ha az eredetinél valamennyivel alacsonyabb áron is. Kompromisszumot jelenthet például a fizetési határidő megbeszélt halasztása, még egy kezes biztosítása, vagy a szerződés módosítása és egy olcsóbb gépkocsi választása. Ha azonban ezek a megbeszélések sem oldják meg a problémát, vagy a lízing használója a megbeszélt új határidőkhöz sem tartja magát, nincs más hátra, mint megvonni magát a lízing tárgyát. A figyelmeztetés időszaka általában három hónapig is eltart, ezt egy értesítés kézbesítése követi, melyben közlik az ügyféllel, hol és mikor kell beszolgáltatnia a sikertelen lízing tárgyát. Ha a polgár időközben törleszt – az elkobzás procedúráját leállítják.
Ha bekövetkezik a gépjármű elkobzása, a cégek nem fizetik vissza a már törlesztett részleteket és a letétet, sőt, az esetek döntő többségében még egyéb díjakat is felszámolnak. Az egyszer eltulajdonított jármű már nem kerülhet vissza korábbi tulajdonosához. Az adatok szerint egyébként a lízingcégek gyakrabban kényszerülnek felbontani a szerződéseket a vállalkozókkal, mint a polgárokkal. Felbecsülik a kocsi értékét, s új áron – akár készpénzért, akár új lízingszerződéssel – ismét eladják az autót. Az árat meghatározza az érvényben lévő piaci ár, a megtett kilométerek száma, valamint a gépkocsi állapota. Az árak voltaképp hasonlítanak az autópiacokon árusított gépkocsik árára, azzal a fontos különbséggel, hogy a lízingcégek minden szükséges dokumentumot biztosítanak a vétel során.
Hazánkban 2003 óta mintegy 60 ezer gépkocsit adtak el lízingre, s ezeknek összesen három százalékát kellett visszavenni, ami a környező országokban jegyzett adatoknál jóval kedvezőbbnek számít, hiszen a régiós átlag hét és tíz százalék között mozog. A régióban a lízingpiac egyébként sem áll túl szilárd lábakon, Romániában tavaly több mint hetven, Magyarországon pedig több mint hatvan százalékkal esett vissza a lízingpiac – a magyar lízingszövetség tagjai 24 milliárd forint veszteséggel zárták a 2009-es évet. A magyar lízingpiacot egyébként a közelmúltban megrengette a bankadó nagyságának híre, mely szerint 7,5 milliárd forint adóra számíthat a lízingszektor. Sokak szerint ez akár a piac teljes összeomlását eredményezheti.
