A munkalehetőségre váró fiatalok harminc százaléka még a középiskolát sem fejezte be, a tanulmányaikat elvégző fiatalok többsége pedig nem hiányszakmát tanult, így csak alig valamivel jobbak az esélyeik a mai munkaerőpiacon.
Szerbiában a fiatalok képezik a lakosság legkevésbé foglalkoztatott rétegét. Az állami statisztika, de a Polgári Kezdeményezés által elkészített felmérés eredménye is azt mutatja, legalább 200 ezer fiatal él munka nélkül hazánkban, s ezek a hivatalos adatok, miközben jól tudjuk, a valóság ennél még rosszabb képet nyújt. A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat nyilvántartásában szereplő mintegy 747 ezer munkanélküli 26,7 százalékát képezik a 15 és 30 év közötti munkanélküliek, s e korosztályon belül is a 20 és 24 év közöttiek esetében a legkedvezőtlenebbek az adatok, hiszen a férfiak esetében 38,4, a nőkében pedig 42,4 százalékot tesz ki a munkanélküliség.
Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy maga az állam eleget tesz-e annak érdekében, hogy ezeket a felettébb elmarasztaló adatokat valamelyest javítsa. A kormány állítja, megtesz minden tőle telhetőt a fiatalok támogatása érdekében, a valóságban viszont mégis azzal kell az országnak szembenéznie, hogy az utóbbi fél évtized során csaknem 340 ezer képzett fiatal távozott a jobb megélhetés, vagy egyszerűen csak egy bármilyen munka megszerzése miatt külföldre. Abban mindenki egyetért, hogy ezek az adatok lesújtóak lennének még egy gazdaságilag jóval erősebb ország esetében is, nemhogy Szerbiáéban...
A kormány Első esély foglalkoztatási programja révén tavaly tizenegyezren kaptak egy évre szóló munkalehetőséget, s erre a célra 1,3 milliárd dinárt különítettek el az államkasszából. Az ígéretek szerint, az idén már többen, tizenhatezren kaphatnak ilyen munkát, s 500 millió dinárral emelik a program finanszírozási keretét is. Az idén startolt az a volontőrprogram is, mely kizárólag magánvállalatoknál foglalkoztat harminc év alatti fiatalokat, igaz, mindössze havi tízezer dináros bér fejében. Sokak számára azonban még ez is jelent valamit – mindenesetre többet a semminél.
A témával kapcsolatban a közelmúltban arra hívta fel a nyilvánosság figyelmét a Munkáltatók Szövetsége, hogy az általuk elkészített kimutatás alapján Szerbiában tízszer kevesebb fiatal dolgozik az államvezetés szerveiben, mint az Európai Unió tagállamaiban. Rámutattak továbbá arra is, hogy a hazai fiatalok, ha sikerül is munkát találniuk, ritkán remélhetnek valamilyen fontosabb pozíciót maguknak, s ezzel összhangban ritkának számítanak a magas fizetések is. Ennek egyik oka, a köztársasági ifjúsági és sportminisztérium szerint mindenképp abban keresendő, hogy kevesen vannak az egyetemi diplomával rendelkező fiatalok, mindössze 8,6 százalékuk tud diplomát felmutatni az állásinterjúkon. Harminc százalékuk pedig még a középiskolát sem végezte el – mutatják a tárca adatai. Egy további probléma, hogy a hazai oktatási rendszer nem foglalkozik kellőképpen azzal, milyen képzésre lenne a fiataloknak a leginkább szükségük ahhoz, hogy könnyebben munkát kapjanak tanulmányaik elvégzésekor. Így, az sem remélhet gondmentes munkaszerzést, akinek megvan a diplomája, mert az esetek többségében olyan szakot fejezett be, amire már régen nincs szükség...
Az ifjúsági tárcánál ígérik, továbbra is dolgoznak majd a munkaerőpiac liberalizálásán, melynek révén még egy jelen lévő gondot kívánnak elhárítani, történetesen azt, hogy munkatapasztalat hiányában is el tudjon helyezkedni valaki. Az államnak ez mindenképp érdeke kellene, hogy legyen, hiszen nem sok haszna származik abból, hogy a fiatalok mintegy 38 százaléka a szürkegazdaságban, úgyszintén jelentős része pedig valahol külföldön talál magának ilyen-olyan munkát.
