Az elmúlt bő két év során minden eddiginél nagyobb energetikai beruházás vette kezdetét, csupán az áramfejlesztők felújításába félmilliárd eurót fektetett be az állam – jelentette be tegnap Petar Škundrić miniszter Újvidéken tett látogatása során. Energetikai szempontból Szerbia kevésbé kiszolgáltatott, mint az EU-tagállam Románia, ám a hazai energetikai szektor állapota még mindig rosszabb, mint Albániában.
Dr. Petar Škundrić köztársasági energiaügyi miniszter tegnap az Újvidéki Egyetemre látogatott, ahol találkozott prof. dr. Miroslav Veskovićtyal, az egyetem rektorával, majd a Műszaki Tudományok Karán a hazai energetikai helyzetről tartott előadást a hallgatóknak. A miniszter szerint fontos felhívni a fiatalok figyelmét az energetika területe által nyújtott lehetőségekre, mert ez az ágazat biztosan fejlődni fog, s sokaknak szolgáltathat biztos jövőt. Elmondta, jelenleg is 40-50 ezren dolgoznak ebben a szektorban, mely még a krízis idejében is fejlődőképesnek mutatkozott.
Az elmúlt évtizedekre visszatekintve Škundrić pozitívumként említette, hogy energetikai szempontból kevésbé vagyunk kitéve a külső tényezőknek, mint korábban, persze elismerte, hogy ez a földgázra vonatkozólag nem annyira igaz. A régióban Horvátországnál és Romániánál is kisebb a függőségünk, viszont vannak olyan paraméterek – például az energia előállításának strukturális felosztása, ahol Albánia, valamint Bosznia-Hercegovina is jobb helyzetben van –, amelyeket ha szemügyre veszünk, nem dicsekedhetünk annyira. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy ezekben az országokban több a vízerőmű, mint minálunk. Szerbia energiatermelésének több mint hatvan százalékát a hőerőművek adják, a vízerőművek pedig az előállított energia hozzávetőleg egyharmadát. Ami azonban igazán gondnak számít, hogy igen alacsony a megújuló energiaforrások kihasználási aránya, jelenleg az elfogyasztott energia mindössze egy-két százalékát tudjuk általuk előállítani. Mint azt a miniszter a jövőre vonatkozó tervek között említette, 2020-ra Szerbia 20 százalékra szeretné növelni a megújuló források részarányát.
Biztató siker, hogy ma Szerbia Délkelet-Európa harmadik legnagyobb villanyáram-termelőjének számít, az első helyezett Románia és a második helyezett Görögország után. Aggasztó azonban, hogy egy évtizeden belül a duplájára kéne növelni a meglévő kapacitásokat ahhoz, hogy az előállított áram mennyisége követni tudja az ipari termelés várható növekedésének ütemét. A jövőben tehát az áramfejlesztők kiépítésére és a meglévők felújítására, tökéletesítésére kell törekednünk.
– Két évvel ezelőtt az állam mintegy 500 millió eurót költött az áramfejlesztők felújítására. A legnagyobb vállalkozás a Đerdap 1. vízerőmű felújítása, a munkálatok öt évig tartanak és 159 millió dollárba kerülnek. Ennek köszönhetően további 30-40 évre meghosszabbítjuk a vízerőmű élettartamát, növelve kapacitását is – közölte Škundrić.
Felújítás alatt áll a Bajina Bašta-i vízerőmű is, a munka első szakasza november elején zárul. Új életre keltik a kostolaci hőerőművet is.
A földgázellátottságról szólva az energetikai miniszter elmondta, Szerbia évente 2,5 millió köbméternyi gázt használ el, s ennek tíz százalékát állítja elő. A várakozások szerint tíz év múlva a gázfogyasztás mértéke is megduplázódik.
Mint mindig, ez alkalommal is felmerült az energia alacsony ára. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy miért késett a Đerdap 1. felújítása és más, kisebb projektumok megvalósítása, Škundrić egyik okként az áram alacsony árát említette, ugyanis Európában legolcsóbb a villanyáram Szerbiában, s hozzátette, hogy ez a szociális nyugalom fenntartásának következménye.
