Az SZNB októberben készített el egy részletes elemzést a takarékosságról, s arról, miben éri meg inkább spórolni, dinárban vagy euróban. Az analízis a hazai valutát hozta ki győztesnek. Azzal érveltek, hogy a dinár esetében sokkal kedvezőbbek a kamatok, továbbá a dináralapú takarékbetétekkel szembeni adópolitika is „elnézőbb“.
A hét végéig Szerbia-szerte kedvezőbb kamatokat, pénzlekötési feltételeket nyújtanak a bankok. Az ország november elsejét összesen 6,7 milliárd eurónyi banki takarékbetéttel várta, amit a legtöbben jó adatnak tartanak, csupán az kifogásolható, hogy az összeg 94 százalékát, azaz 6,3 milliárd eurót devizában kötöttek le. Ezért döntött a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) úgy, hogy folyamatosan dolgozzon a dinár befolyásának a növelésén. Egyik jelentős lépésként, a takarékosság hetében, az SZNB feloldotta a bankoknak azt a kötelezettségét, mely a dináralapú takarékok esetében érvényes kötelező banki tartalék elkülönítését szabja ki számukra. Ettől ezen a héten eltekintenek, feltéve, ha az adott bank nem a valutaárfolyamokhoz köti az adott dináralapú takarék kamatoztatását.
Az euró hatalmas befolyása a bankszektorban egyébként is nagy gondot jelent. Azon kelet-európai államok közé tartozunk, melyeknek a bankrendszerét 70 százalékon felüli mértékben határozza meg a közös európai pénznem. A pénzügyi elemzők ezt az elmúlt húsz esztendő hozadékának vélik, annak, hogy a polgárok, folyamatosan veszítve a bizalmukat a dinárban, egyre nagyobb mértékben tértek át a külföldi valutákban való takarékoskodásra, s tanultak meg előbb márkában, majd euróban számolni.
A dinárban lekötött takarék egyik legnagyobb ellensége, kétségkívül, az infláció, mely egyes becslések szerint, hazánkban az idén is 9-10 százalék körül fog alakulni. Ahhoz, hogy a polgároknak megérje dinárban takarékoskodni, a pénzintézeteknek az infláció mértékét felülmúló kamatot kell meghatározniuk.
Az SZNB októberben készített el egy részletes elemzést a takarékosságról, s arról, miben éri meg inkább takarékoskodni, dinárban vagy euróban. Az analízis a dinárt hozta ki győztesnek. Az elmúlt csaknem teljes évtizedet vették alapul, s beleszámították a kamatlábak alakulását, az infláció mértékét, a valutaárfolyamok változásait. A dinár azért mutatkozott jobbnak, mert esetében már eleve sokkal kedvezőbbek a kamatok, továbbá a dináralapú takarékbetétekkel szembeni adópolitika is „elnézőbb“. A dinárbetétekből származó haszon után ugyanis 2005 óta nem kell adót fizetni. Igaz, a devizabetétek adóját is csökkentették, 20-ról 10 százalékra.
Úgy tűnik, a bankokba vetett bizalom hiánya ma már nem okoz különösebb problémát. A pénzügyminisztériumnál ígérik, az ügyfelek biztonságérzetét tovább növeli majd az állami jótállás. Az állami garanciáról szóló elképzelés szerint, ha a bank nem tudná visszafizetni a lekötött pénzt, megteszi azt az állam három napon belül. A bizalom növekedését igazolja a már említett SZNB-kimutatás is: 2001 és 2010 között a hét és félszeresére – 1,56-ról 11,65 milliárd dinárra – gyarapodtak a dinárban lekötött összegek, míg a devizabetétek összege meghússzorozódott, s mára már 6,3 milliárd eurót tesznek ki.
Vladan Manić, a köztársasági pénzügyminisztérium tanácsadója a B92-nek nyilatkozva elmondta, a bankokat rangsorolni fogják a takarékossággal járó kockázat szerint, melyet az addigi üzleti eredmények határoznak majd meg. Mint mondta, ahhoz, hogy a betétekért vállalt nagyobb állami garanciáról szóló határozat életbe léphessen, módosítani kell még négy pénzügyi jogszabályt.
