A tartományi helyi önkormányzati titkárság pályázatára két olyan község is jelentkezett, mely a községek közötti együttműködésre kiírt pályázaton épp azt felejtette el feltüntetni, hogy melyik községgel működik együtt! Ám jó példaként említhető az adai projektum, mely a rendszerváltás áldozatait, a munkanélküli fiatalokat segíti munkához jutni.
Mára már az összes vajdasági helyi önkormányzat elkészítette az adott települések fejlődési stratégiáját. Ezen stratégiák alapján, továbbá a tartományi helyi önkormányzati és községek közötti együttműködési titkárság kérdőívére beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy a negyvenöt vajdasági önkormányzat csaknem fele jelölte kulcsfontosságúnak a gazdasági fejlődést a település szempontjából – minden bizonnyal a krízis okozta munkanélküliségi gondok és az általános nincstelenség hatására. A titkárság kérdőívében bizonyára valamennyien ezt a témakört jelölik meg, ha nem különítették volna el a gazdaságfejlesztést a mezőgazdaság fejlesztésétől. Az utóbbit, továbbá az infrastrukturális feltételek javítását sorolták az elsődleges célok közé. A „fontossági” sorrendben az idegenforgalom, a környezetvédelem, valamint a foglalkoztatás következik.
Az említett tartományi titkárság községek közötti együttműködéseket támogató pályázatának eredményeit tegnap tette közzé Tomislav Stantić tartományi helyi önkormányzati titkár a vajdasági kormány épületében. Mint mondta, a pályázatra összesen 11 millió dinárt irányoztak elő, s az összegre 22 projekttel pályáztak. Hogy a projektírás terén még van mit tanulniuk az önkormányzatoknak, az is bizonyítja, hogy öt projekt a feltételeknek nem megfelelő módon készült el, illetve került átadásra: egy község két projekt főkivitelezőjeként is pályázott, egy határidő letelte után küldte el a dokumentációt, de két olyan község is akadt, amely a községek közötti együttműködésre kiírt pályázatra úgy pályázott, hogy elfelejtette feltüntetni, hogy melyik községgel működik együtt. Az illetékes titkárság sajtófelelősei nem kívántak részleteket közölni arról, mely községeknél fedezhetők fel a legnagyobb gondok a projektírás terén.
A végső elbírálásban 17 projekt vett részt, s a bizottság végül az Újvidék, Ada, Belcsény (Beočin) és Szabadka vezette projekteket emelte ki győztesként, egyenként 2-3 millió dinárt biztosítva az elképzelések megvalósításához. A projektek többsége a közszférában dolgozóknak az európai csatlakozás által igényelt feladatok elvégzése céljából szervezett kiképzést, az energiamegtakarítást, a környezetvédelmet, illetve a szociális vagy oktatási jellegű új szolgáltatások bevezetését jelölte meg.
– Senki sem igazán elégedett azzal, hogy Újvidéken mennyi befektetést valósítanak meg, mert a lehetőségek sokkal nagyobbak. Ennek a pályázatnak köszönhetően elkészülhet egy olyan részletes, mély beruházási tanulmány, mely minden beruházási lehetőséget feltár – közölte Tomislav Stantić.
Az úgynevezett zöldmezős (greenfield, azaz alapoktól kiinduló) és barnamezős (brownfield, azaz olyan felvásárlásokon alapul, amelyek esetében a felvásárló vállalat majdnem teljesen lecseréli a már meglévő vállalat eszközeit és humán erőforrásait) beruházásokat is feltárja majd a készülő elemzés. Jó példaként említhető az adai Szegénységellenes Bizottság Topolyával, Kishegyessel és Zentával közösen folytatott projektuma is, amely a keresettel nem rendelkezőket, vagy alacsony keresetből élőket, a rendszerváltás áldozatait, munkanélküli fiatalokat segít munkához jutni, illetve különféle támogatásokban részesíteni. A szabadkai nyertes projekt a tartomány rurális fejlődését tűzte ki célul.
