Az ifjúsági szervezeteknek az felelne meg a legjobban, ha az ügynökség megalapítását gyorsan le lehetne bonyolítani az ország tagjelöltségi státusának megszerzését követően. Az eddigiekben egyébként a szerbiai fiatalok a leggyakrabban volontőrökként vettek részt az Európai Bizottság programjában.
A hazai ifjúsági szervezetek, továbbá olyan helyi szervezetek jelentős része, melyek a fiatalok problémáival is foglalkoznak, már jó ideje részesei a Lendületben az ifjúság elnevezésű európai uniós projektumnak, mely a tolerancia, a szolidaritás terjesztésére, a polgári szerepvállalás népszerűsítésére, a mobilitás széles körű megvalósítására, valamint a fiatalok közötti tapasztalatcsere szavatolására irányul. A program jelentősége évről évre nagyobb, állandóan új szervezetek csatlakoznak ahhoz, összekötve ezáltal Európa egymástól legtávolabb eső országainak az ifjúságát is. Hogy súlya van ennek a kezdeményezésnek, azt az a tény is bizonyítja, hogy az EU a 2007 és 2013 közötti ciklusra 880 millió eurót jóváhagyott a program célkitűzéseinek a megvalósítására.
Szerbiában azonban, sajnos, nem lehet a program nyújtotta lehetőségek mindegyikét kihasználni, s ennek egyetlen oka van: nem létezik egy olyan nemzeti ifjúsági ügynökség, amely hivatalos szervként koordinálná a program hazai pályázatait. Igaz, nem késtünk még el ennek megalapításával, mert az egyébként is csak akkor kezdhet el működni, amikor az ország már EU-tagjelölt állammá válik, az előkészületekkel foglalkozni, mindenesetre, már most is kellene. Ezen a véleményen van legalábbis a Hajde da... elnevezésű ifjúsági csoportosulás, mely a napokban hivatalossá tette a Lendületben az ifjúság program koordinálásával foglalkozó ifjúsági ügynökség megalapítását szorgalmazó kezdeményezést. A Tartományi Képviselőházban tegnap megtartott tanácskozáson mondták el a csoportosulás illetékesei, mi mindent nyerhet a hazai ifjúság, s tágabb értelemben a társadalom egésze, ha megalapítják a jelenleg még hiányzó láncszemet jelentő ügynökséget.
– Ez a program szavatolja azt, hogy létezzen egy európai szintű ifjúsági politika. Már több mint egy évtizede létezik, s minden bizonnyal még sokáig létezni is fog. Nemcsak a politikai értelemben vett Európa, hanem a földrajzi értelemben vett kontinens országai számára is lehetőséget ad a programhoz való csatlakozásra. Szerbia az eddigiekben sikeres volt, ami a részvételét, a lehetőségek kihasználását illeti, de ez nem fog így maradni, ha továbbra sem lesz egy olyan országos testülete, mely a programot lenne hivatott képviselni – nyilatkozta lapunknak Vojislava Tomić, az ifjúsági program egyik hazai felelőse.
Az ifjúsági szervezeteknek az felelne meg a legjobban, ha az ügynökség megalapítását gyorsan le lehetne bonyolítani az ország tagjelöltségi státusának megszerzését követően. Az eddigiekben egyébként a szerbiai fiatalok a leggyakrabban volontőrökként vettek részt a programban, mely lehetőséget ad arra, hogy az ott- tartózkodást, ellátást biztosítva, három hónap és egy év közötti időszakban dolgozzanak bizonyos, elsősorban társadalmi-szociális projektumon, mely később itthon is segítheti őket, hogy könnyebben fel tudják magukat találni. Művészeti és médiaprojektumok, csereprogramok is vannak még.
– Jelenleg nem tudjuk kihasználni azokat a forrásokat melyek a helyi szervezetek támogatására szolgálnak, ami pedig fontos lenne, hisz ilyen esetekben közvetlenül az adott településhez, szervezethez kerül a támogatási pénz, azaz Európa fizetné saját javunkra fordítható elképzeléseink kivitelezését – mondta el Suzana Krstić, a Hajde da... csoport tagja.
Mint megtudtuk, a nemzeti ifjúsági ügynökség megalapításának legnehezebb feltételeit a területet érintő jogszabályok szükséges összehangolásai képezik. A régió országai már rendelkeznek ezzel a testülettel, a legutóbb Macedóniában és Horvátországban alapították meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek többségében, egy-két évig is eltart, amíg az alapítási folyamat lezárul.
