A jelenlegi gazdasági helyzetben minden vállalat azt szeretné, hogy minimális erő és anyagi befektetések mellett kiváló eredményeket érjen el, azonban sokak szerint ez lehetetlen, vagy legalábbis nagyon nehéz. Azonban létezik egy módszer, amely többlettőke hozzáadása nélkül is mintegy 50 százalékos termelékenység növekedéssel kecsegtet, ez pedig, legalábbis azok szerint, akik már bevezették, nem más, mint a kaizen elnevezésű japán vállalatvezetési módszer és gondolkodásmód. Erről az elmúlt napokban a Szerb Befektetési és Exportösztönzési Ügynökség és a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség szervezésében Zentán szerveztek egy képzést, amely keretében szerbiai vállalatok vezetői ismerkedhettek meg a távol-keleti módszerrel. Maga a kaizen az állandó fejlődésre törekvő üzleti filozófia, amelynek a lényege az, hogy mind kisebb befektetéssel történjen az előrehaladás. Maga a szó is egy jobb irányban történő változtatást jelent (japánul kai – változás, zen – a jó irányába) Massaki Imai, japán minőségfejlesztési szakértő és kaizen-filozófus, az 1986-ban megjelent „Kaizen: Japán versenybeli sikerességének kulcsa” című könyvében a következőket írja az eljárásról: „A kaizen jobbítást jelent. Továbbá a kaizen javulást jelent a személyes életünkben, az otthoni, társadalmi és munkahelyi életünkben. A munkahelyi alkalmazás során a kaizen a javítások mindenki bevonásával történő folytatását jelenti – a menedzsereket és a dolgozókat is beleértve.” Lényegében egyfajta gondolkodásmódról és módszerek gyűjteményéről is beszélhetünk, de mindkettő egyfajta paradigmaváltást követel meg azoktól, akik alkalmazni szeretnék. Mindenekelőtt, ellentétben a nyugati gondolkodásmóddal, ahol a problémák és a vesztességek, esetében bűntudat, a felelősök felkutatása és megbüntetése társul, addig ez a távol-keleti üzleti filozófia másképpen közelíti meg ezeket, és a problémában javítási lehetőséget lát, s magát az embert nem a probléma forrásának, hanem a megelőzőjének tekinti. Alapelve szerint minden probléma egyben lehetőség is a fejlődésre, fejlesztésre. Nem a hibás, a felelős megállapítása az elsődleges cél, hanem a kialakult helyzet megoldása, s tanulás a történtekből: fejleszteni, amit standardizáltak és mérhetővé tettek. Ugyanakkor maga az eljárás nem csupán a gazdasági vezetőket, menedzsereket érinti, hanem az érintett szervezet összes tagjától elkötelezettséget és részvételt kíván, vagyis, ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, az érintetteket be kell vonni a rendszer kialakításába és a fenntartásába. Ezt pedig javaslati rendszeren (ötletbörze, ötletláda), csoportmunkán keresztül valósíthatók meg.
Ezek célja az ügyfelek, illetve vásárlók mind magasabb szintű kielégítése a költségek csökkentésén, a minőség fejlesztésén és a szállítás/kiszolgálás mind nagyobb pontosságán és rugalmasságán keresztül. A vállalat számára az eredmény pedig a versenyképesség, a piaci részesedés, a profit emelkedése, a dolgozók számára kihívásnak számító, s az elégedettségüket növelő munka, s persze a biztos munkahely. A zentai dohánygyárban is a dolgozók úgynevezett kaizen-ládákba dobhatják be javaslataikat a vezetőségnek, amelyeket szemrevételeznek, és amennyiben kivitelezhetőnek találják, akkor elfogadják azt, s természetesen megjutalmazzák a javaslattevőt.
Danilo Stojanović, a vállalat munkatársa, napilapunknak elmondta, hogy a kezdetekben nem volt könnyű az új üzleti filozófia elfogadtatása, de amikor a dolgozók is tapasztalták, hogy az eljárásnak köszönhetően nekik is könnyebb és jobb, ezért elfogadták. Lényegében a JTI zentai dohánygyára az első vállalat Szerbiában, amely teljes egészében ezt a vállalatvezetési eljárást, illetve gondolkodásmódot alkalmazza, s a kaizennek köszönhetően a termelékenység 50 százalékkal növekedett, a selejtes termékek száma pedig 60 százalékkal csökkent.
A SIEPA programjának egyébként az elsődleges célja az, hogy a vállalatoknak támogatást nyújtsanak az üzletvitelük fejlesztésében és az eredményeik javításában – nyilatkozta Mateja Milenković Inumaru, a SIEPA tanácsadója, aki egyben elmondta azt is, hogy egyelőre 10 vállalat vesz részt a programban, de az ez idáig elért kiváló eredmények miatt eldöntötték, hogy új pályázatot írnak ki, s még több vállalatot meghívnak, hogy vegyen részt a programban. A tanácsadó egyben kiemelte, hogy azért látogatták meg a zentai dohánygyárat, hogy a projektum résztvevőinek megmutassák, miképpen is néz ki a kaizen a gyakorlati alkalmazásban, s hogy a japán üzletelési módot miképpen is lehetne Szerbiában alkalmazni. A vállalkozók között volt többek között Dragoslav Solnos, az Unimet kátyi repülőalkatrészeket gyártó cég minőségfejlesztéssel megbízott munkatársa is, aki napilapunknak nyilatkozva elmondta, elsősorban azért jött el a zentai előadásra, hogy tapasztalatot cseréljen a kollégáival, s szerinte lehetőségük van arra, hogy a vállalat működésében alkalmazzák a kaizent. A vállalatban egyébként 250-en vannak munkaviszonyban, s a felépítésük olyan, hogy minden feltételnek eleget tudnak tenni.
– Repülőalkatrészek gyártójaként nagyon komoly követelményeknek kell megfelelnünk, s arra törekszünk, hogy folyamatosan előre haladjunk s fejlesszük a tevékenységünket, ezért úgy vélem, hogy a mai nap folyamán tapasztaltakat is alkalmazni tudjuk majd az elkövetkezőkben, s tovább tudjuk adni partnereink számára is, jegyezte meg Dragoslav Solnos. Csoporttársa, Miloš Janković, a požegai Perform vállalat alkalmazottja pedig elmesélte, hogy már régóta érdeklődnek a kaizen iránt, s szeretnének minél többet megtudni az alkalmazásáról.
– A JTI zentai dohánygyárában tett látogatás szerintem hasznos volt számunkra, mivel alkalmunk nyílt a gyakorlatban is látni mindazt, amit a könyvekben elolvastunk. Mi már elkezdtük a kaizen egyes elveit alkalmazni, s biztos, hogy folytatni fogjuk ennek az alkalmazását, amiben ez a látogatás sokat segített – mesélte a fiatalember.
