A fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség egyaránt gondnak számít mindkét országban, de a nyugdíjreformok már másképp csapódnak le a jobb életfeltételekkel rendelkező skandináv országban, mint Szerbiában – itt tiltakoznak ellene, ott a legmagasabb engedélyezett munkavállalási életkor növeléséért szállnak síkra.
A Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetsége és a Svéd Szakszervezet, a szintén a skandináv államban tevékenykedő Olof Palme International Center nemkormányzati szervezet finanszírozásával, három évvel ezelőtt indított egy közös alapprojektumot, mely a foglalkoztatottak továbbképzésére, az üzletvezetési ismeretek átadására, továbbá a dolgozók, a munkáltatók és a politikum közötti dialógus megteremtésére fektette a hangsúlyt. A projektum a leginkább a két szakszervezet együttműködését vitte előbbre, s a svéd partnerek mostani látogatása során derül majd ki, pontosan milyen konkrét kezdeményezésekkel lehetne ezt az együttműködést tovább fejleszteni.
A vendégeket a kormányban Miroslav Vasin foglalkoztatásügyi és nemek egyenjogúságával foglalkozó tartományi titkár fogadta.
– Nemcsak a svéd szakszervezetekkel, hanem általában véve, az összes svéd intézménnyel folytatott együttműködés igen termékenynek nevezhető. Titkárságunk például néhány, az északi országban már bevált modellt sikeresen beépített működésébe. Ilyenek a nemi egyenlőség megteremtésére irányuló módszerek, melyek esetében nem kizárólag magát a modellt, hanem svéd szakemberek tanácsait is alkalmazzuk. Más problémákban, mint például a vajdasági menekültek helyzetének rendezésében is alkalmazzuk az ott jól bevált képleteket – közölte Vasin.
Milorad Mijatović, a Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke annak fontosságát emelte ki, hogy a svéd partnerek Vajdaságra, mint biztos európai jövővel rendelkező régióra tekintenek.
Újságírói kérdésre válaszolva Krister Andersson, a Göteborgi Regionális Szakszervezet vezetője elmondta, Svédországban jelenleg a legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti, mely a gazdasági világválságot követően főként a fiatal munkavállalókra jellemző.
– Az általános munkanélküliség is magas, jelenleg 8,5 százalékot tesz ki. Ennél azonban sokkal aggasztóbb az a tény, hogy a fiatal korosztály esetében ez az arány jóval magasabb, húsz százalékos. Most már, igaz, látni lehet a javulás jeleit, s a közeljövőben a munkanélküliek számának a csökkenésére számítunk. Még egy dologra kihatott azonban a krízis: a foglalkoztatottak jogaira. Nem állítható, hogy csökkentek ezek a jogok, inkább azt mondanám, más formát öltöttek, átalakultak, változásokon mentek át – fogalmazott Andersson.
A skandináv országban most, a nagy munkanélküliség idején, gondot jelentenek a bevándorlók is, akiknek olykor több évig is kutatniuk kell munka után, mire biztosítani tudják maguk számára a megélhetést. Szerbiából az elmúlt évben mintegy hatezren érkeztek, többségében roma nemzetiségűek.
A nyugdíjkorhatár Svédországban a nők és a férfiak esetében is 65 év, azzal, hogy legfeljebb 67 éves korig engedélyezi a törvény, hogy valaki dolgozzon. A nyugdíjrendszer reformját még a nyugat-európai államok zöme előtt meghozták, s nagyobb tiltakozó megmozdulások nélkül emelték fel a nyugdíjkorhatárt. Mint azt a göteborgi szakszervezet elnöke elmondta, jelenleg arról folynak a tárgyalások, hogy engedélyezzék 69 éves korig az országban a munkavállalást.
Vasin és Mijatović kifejtette, hogy az életkörülmények eltérése miatt, hazánkban lassúbb nyugdíjreformokra, különösen a korhatár emelésének visszafogottabb tempójára van szükség, ugyanakkor az olyan gondok, mint például a fiatalok körében jegyzett munkanélküliség, közös problémáknak számítanak, melyekre közösen kell keresni a megoldást.
