A tavaly elfogadott törvény 2010. március 11-ét, mint végső határidőt jelölte meg, az előbb említett dátumot megelőzően felépített illegális épületek legalizálási folyamatának elindítására, s bár az elmúlt hetekben, különböző okokra hivatkozva – például a kataszteri dolgozók munkabeszüntetésére – rebesgették, a határidőt meg is hosszabbíthatják, most már világos, erre nem fog sor kerülni, s a héten minden érdekeltnek cselekednie kell, ha eddig esetleg a 11-i határidő eltolásában reménykedve tétlenkedett volna.
Jelentős mértékben változtatott, egyszerűsített az illegálisan – a törvény előírásaiban meghatározott jóváhagyások, illetve kivitelezési dokumentáció nélkül – felépített objektumok törvényesítési folyamatán a köztársasági parlament által tavaly elfogadott építkezési és területrendezési törvény, valamint a rövidesen hozzácsatolt legalizációs szabályzat. Az előírások a 2009. szeptember 11-e, azaz a törvény hatályba lépése előtt felépített létesítményekre vonatkoznak, azt az egyértelmű célt tűzve ki, hogy megpróbáljanak, amennyire csak lehet, rendet teremteni a különben igencsak kaotikusnak ismert, „ha van pénz, építünk“ elv alapján működő területen.
A tartományi építészeti és városrendezési titkárság, annak érdekében, hogy pontos kép szülessen, milyen helyzettel állunk szemben e témát illetően Vajdaság területén, jelentést kért a tartomány valamennyi városától, helyi önkormányzatától, a legalizáció során eddig elvégzett, s a befejezésre váró ügyekkel kapcsolatban. Dušanka D. Sremački, a titkárság vezetője ezzel kapcsolatban pénteken azt közölte, az összesített jelentésre igazán szükség volt, mert, egyrészt közismert tény, hogy 2003, az akkori legalizációs törvény megszületése óta még számos megoldatlan, befejezetlen ügy terheli az adminisztrációt, másrészt pedig, mert egyébként is eljött a végső ideje tisztábban látni a tartományi területrendezési problémákat. Maga az adatgyűjtés gondok nélkül, rövid időn belül lezajlott, s mind a 45 vajdasági helyi önkormányzat a lehető legrövidebb időn belül eleget tudott tenni a titkárság kérésének, ami most, a március 11-i határidő lejárta előtt különösen nagy fontossággal bír – hangsúlyozta Sremački.
MAJD SZÁZEZER KÉRELEM
A begyűjtött, immár hivatalos adatok azt mutatják, hogy a 2003-as, illetve az új, 2009-es törvény meghozatala közötti hatéves periódusban összesen 95 010 törvényesítési kérelmet nyújtottak be a tartomány területén. Ezek, a jelenlegi törvény előtti kérelmek közül 29 210 esetet sikerült a mai napig lezárni, vagyis a kérelmek valamivel kevesebb, mint 31 százalékát. Magához a tartományi építészeti és városrendezési titkársághoz, mely a Vajdaság területén elhelyezkedő, köztársasági szinten is kiemelt fontosságú épületek legalizálásával van megbízva, 502 kérelem érkezett az említett időszakban, melyek közül, hasonló százalékarány mellett, 178-at oldottak meg mindeddig. Az új törvény elfogadásakor tehát már eleve nagy gondot jelentettek, s jelentenek ma is, az „öröklött“ legalizációs ügyek, hiszen az előbbi számadatokra hagyatkozva, csaknem 66 ezer máig megoldatlan üggyel kell foglalkozni. A házaik, épületeik legalizálására váró személyek számára mindenképp jó hír az, hogy amennyiben történetesen ez a 66 ezer korábbról származó eset valamelyike az övék, választhatnak, a korábbi, azaz a folyamat elindításakor érvényben lévő jogszabályokkal, avagy a tavaly életbe lépett újabbakkal összhangban kívánják a törvényesítést folytatni. Természetesen nem létezik mindenki esetére érvényes megoldás e tekintetben, mivel a hátramaradt procedúra összetettsége az, ami elsősorban segíthet a két törvény közötti döntés meghozásában. Az újabb előírások, minden dilemma nélkül, egyszerűbb és könnyebb ügyintézést tesznek lehetővé, ám, ha valaki már az ügyintézés végére ért a korábbi feltételek szerint, aligha fog „váltani“. Mindenképp pozitív, hogy a már átnyújtott dokumentumokat nem kell újra beszerezni akkor sem, ha valaki mégis az új törvény és szabályzat mellett döntene.
A konkrét adatokra visszatérve, a tavaly szeptember 11-én életbe lépett rendelkezések óta mindeddig 15 289 új kérelmet adtak át Vajdaságban, csaknem nyolcvanezer ügy vár tehát rendezésre pillanatnyilag, számuk azonban, ismerve napjaink emberét, minden bizonnyal gyarapszik még a határidő lejárta előtti utolsó napokban.
NEM LESZNEK ELNÉZŐEK
Ugyancsak az építészeti és városrendezési titkárság javaslatára, a tartományi helyi önkormányzatok, a jelenleg zajló legalizáció végett, a munka megkönnyítését célzó átszervezéseket is végrehajtottak, nyolc településen (Apatin, Becse, Inđija, Kúla, Törökbecse, Törökkanizsa, Újvidék, Mitrovica) pedig külön legalizációval megbízott szolgálatokat is létrehoztak. A legalizujte.rs honlapon az érintettek megtalálhatnak minden szükséges információt magával az eljárással kapcsolatban, beleértve a szükséges dokumentumok leírását, valamint a községtől függő információs telefonszámokat is. A tartományi titkárságnál közölték, a lényeg, hogy maga a kérelem benyújtása megtörténjen március 11-éig, a további papírok a legalizációs folyamat során később is beadhatók.
Az illetékes felügyelőségeknél folyamatosan ismételgetik, cseppet sem lesznek elnézőek az illegális objektumok tulajdonosaival szemben. Az nem vitás, hogy egy-két épület eltávolítása nem okoz majd különösebb gondot, a valamelyest fenyegető kijelentések kapcsán azonban akarva-akaratlanul is felmerül a kérdés, mi lesz például az illegálisan kiépített kisebb-nagyobb szegénynegyedekkel, a törvénytelen és szociális kategóriába egyaránt tartozó területekkel. A kérdésre, egyelőre, még Ljubinka Jelić, a titkárság inspekciós ügyeivel megbízott alelnöke sem tudott pontos választ adni, mondván, az ilyen esetekkel kapcsolatban még nem sikerült a megfelelő képletet kidolgozni, elsősorban azért, mert ez már nagyban függ az állam aktuális szociálpolitikájától is. Annyi bizonyos, hogy a megoldást e kérdést illetően sem lehet, s szabad a végtelenségig halogatni.
Mivel számolhatnak a jövőben az illegális épületek tulajdonosai?
– Minden engedély nélküli létesítmény komolyan esélyes a gyors lebontásra.
– A lebontás megkezdéséig az illegális épületekre kétszeres adót rónak majd ki, melyet az ingatlanadóról szóló törvénymódosítás fog lehetővé tenni.
– Bejegyzetlen épületeket nem lehet eladni.
– Az ilyen épületeket nem lehet megörökölni, öröklés útján törvényesíteni.
– Nem vehető fel rájuk jelzálog.
– Maga a legalizálás folyamata, várhatóan, évekig el fog tartani.
– Pontos adatokkal még a miniszter sem rendelkezik, de hozzávetőleg több százezer illegális épületről lehet beszélni az ország területén.
– A legalizálási költségek Dulić szerint minden községben elfogadhatók, a száz négyzetméter nagyságú lakások bejegyzésének költségei átlagosan 400 és 500 euró között vannak.
– A nagyobb érdeklődés értelmében számos községben különféle kedvezményeket vezettek be. Újvidéken például 60 százalékot engednek el a költségből a 100 négyzetméter alatti lakások esetében.
