Az elmúlt tizenkét év alatt ugyanis Szerbiában nagyjából 14 milliárd eurót fektettek be a külföldi vállalkozások, s ebből 6,4 milliárd, vagyis a teljes összeg 45 százaléka hozzánk került. Az „idegenek” legtöbb pénzt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egy részének megszerzésére költöttek. Számukra ugyanis meglehetősen egyértelmű, hogy ebben az ágazatban van a jövő. Ezt még annak ellenére (vagy éppen azért) állíthatjuk, mert a hazai vezető politikusok, a kormánnyal az élen jóval kisebb figyelmet szentelnek Vajdaságnak, ezen belül is a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. Lehet, hogy nekünk nem, de másoknak megérte, hogy több mint kétmilliárd dinárt költsenek erre a célra.
Egyébként a mezőgazdaságba történt befektetések összegét a pénzügyi szektor, magyarán a bankrendszer követi 1,3 milliárddal, majd 825 millióval az építőanyag-gyártás, 515 millióval az energetika és a kőolajipar, de nem sokkal marad el az autógyártás hátterének számító fémipar sem.
Ha a külföldi beruházásoknál dolgozók számát vesszük alapul, ismét a mezőgazdaság és a feldolgozóipar kerül az első helyre, hiszen a különféle leépítések ellenére is 11 740 embernek ad kenyeret ez a gazdasági ág. Az említett fémiparban több mint 11 000, az energiatermelésben és a kőolajiparban kereken 11 000, a pénzügyben 8500, az építőanyag-gyártásban pedig hozzávetőleg 6000 dolgozó található.
A külföldiek közül elsősorban – továbbra is – a németekre számíthatunk, akik az elmúlt tizenegy év alatt 46 projektum megvalósításában vesznek részt, és erre a célra csaknem 900 millió dinárt költöttek. A 13 francia társaság 720 millió eurójával a második helyen található, őket követik az olaszok és a szlovének a maguk 581 milliójával.
Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Szerbia „nagy barátai”, az oroszok eddig mindössze 400 millióval hozakodtak elő. Mint ismeretes, ezzel a potom összeggel hozzájutottak a teljes szerbiai kőolajiparhoz, feldolgozó kapacitásokkal, furatokkal együtt.
A külföldi beruházások szempontjából Újvidék áll a kedvezményezettek listájának az élén. De hát ez érthető, hiszen nemcsak a hazaiak, de a külföldiek is előnyben részesítik a nagyobb városokat. A tartományi székvárosban ugyanis a szóban forgó időszakban 2,3 milliárd euró került befektetésre. Mint ismeretes, a Vajdasági Bank, a Pannon Bank és a kőolajipar igazgatósága is ott található. Újvidéket követi Apatin 713 millióval, majd Versec, ahova 564 millió külföldi euró érkezett. Palánkán 455, Nagybecskereken 214, Zentán 205, Inđiján pedig 200 millió eurót költöttek el a határainkon túli befektetők.
A munkahelyek szempontjából továbbra is Újvidék vezet 25 000 foglalkoztatottal. Nagybecskereken 5500 -an találtak állást külföldi tulajdonban levő cégeknél, Szabadkán, Versecen és Nagykikindán egyenként 3000, Sremska Mitrovicán pedig 2000 munkahelyet mentettek meg az idegenek.
Habár Vajdaságban nem lehetünk elégedettek a munkahelyek számával, kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a külföldiek kezében levő cégekben nem kevesebben, mint 63 ezren dolgoznak.
Ki tudja hogyan alakultak volna a fenti számok, ha hazai kézben maradnak az eladott vajdasági vállalatok és cégek.
