Aki viszonylag folyamatosan figyelemmel kíséri egyes fontosabb energiahordozók világpiaci árának alakulását, némi megelégedettséggel, ugyanakkor titkolt derűlátással vehette tudomásul, hogy a kőolajpiacon irányadónak számító Brent kőolaj hordónkénti (158,98 liter, vagy 0,136 tonna) ára folyamatosan csökken. Nemrég ára még jóval 100 dollár felett volt, mostanában azonban erősen környékezi a 95 dollárt. Ebből sok gépjármű-tulajdonos arra a következtetésre jutott, hogy hamarosan – akárcsak több környékbeli országban – nálunk is olcsóbban lehet tankolni.
Nos, a jelek szerint erről huzamosabb időre lemondhatunk. A kőolajszármazékok forgalmazásával foglalkozók, természetesen, örülnek ennek a folyamatnak, ugyanakkor eszük ágában sincs csökkenteni az árakat, hiszen önmagukat fosztanák meg az extra jövedelemtől. Másrészt az államnak sem igazán érdeke, hogy olcsóbb üzemanyaggal kedveskedjen az érintett polgároknak, hiszen a fix összegben meghatározott jövedéki adó mellett bőven részesül a forgalmi adóból is.
A kiskereskedők ugyan ágálnak az ár csökkenése mellett, de semmiképpen sem jószívűségből, hiszen ebben az esetben a százalékban meghatározott árrés összege is kisebb lenne. Viszont azt is tudni kell, hogy az utóbbi néhány hónapban, üzemanyagfajtától függően, 5–8 százalékkal kisebb a forgalom, s ha az emberek vásárlóereje ilyen ütemben csökken, hamarosan a „kishalak” súlyos problémák elé néznek.
Az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy a környező országok viszonylatában Szerbiában legkevésbé drágult meg az üzemanyag, hiszen egy liter ólommentes benzinért 1,34, a dízelért pedig 1,28 eurót kell fizetni. Amikor európai valutában fejezzük ki az árakat, szem előtt kell tartanunk az árfolyam-ingadozást is. Ennek ellenére olcsóbban csak Bosznia-Hercegovinában tankolhatunk. Akik viszont Görögországban nyaralnak, számolniuk kell azzal, hogy az ősi kultúra földjén 1,74 eurót fizetnek majd a benzinért. Az egykori jugoszláv köztársaság és Macedónia az üzemanyag árából kevesebbet, ugyanakkor a görög és a magyar kormány többet sajátít ki magának, mint bármelyik ország Európában.
Egyébként a hozzáértők szerint az üzemanyag-fogyasztás csökkenését nálunk három tényező idézte elő: a kiskereskedelmi ár emelkedése, a vásárlóerő apadása és a dinár euróhoz mért árfolyamának gyengülése.
Lévén, hogy a következő időszakban sem várható javulás életszínvonalunk terén, minden bizonnyal tovább csökken az üzemanyag iránti érdeklődés.
Mi pedig csak imádkozhatunk azért, hogy drágább ne legyen!
