A Novitet sztrájkoló munkásaival Miroslav Vasin beszélget (Fotó: Ótos András)
A szerbiai munkaadók egyesülése nemrégen körkérdéssel fordult tagságához. Több témakörben kérte ki véleményét, amelyekből kiderült, hogy a cégek adóssága egy év alatt több mint egymilliárd euróval növekedett. A megkérdezett több, mint 700 vállalkozó által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy egyharmaduk tartozása tizennégyszer nagyobb, mint a cég teljes vagyona. Már ez az adat is komoly aggodalomra ad okot, az pedig egyenesen riasztó, hogy – amennyiben nem változnak meg, természetesen pozitív irányban a gazdálkodás feltételei – a munkanélküliség további, érezhető emelkedésével kell számolni. A megkérdezettek fele ugyanis közölte, hogy az elkövetkező egy évben minden bizonnyal kénytelen lesz dolgozóinak egy részét elbocsátani. Csupán 13 százalékuk tervez új munkahelyeket nyitni. Ezt csak tetézi, hogy minden hetedik a cég bezárását fontolgatja.
Persze, a fenti, meglehetősen borús kilátásoknak elejét lehetne venni, ha az ország vezetése legalább némileg figyelne a munkaadók elvárásaira. Ők ugyanis a hatalmas, anyagi vonatkozású, terhek csökkenésében, a bürokratikus ügyintézés egyszerűsítésében és abban látják a kiutat, hogy az állam csak a megfizettetett áru és szolgáltatás után követelje a forgalmi adót. Jelenleg ugyanis a törvény előírja, hogy a vállalkozó köteles igen rövid időn belül megfizetni az áfát, még akkor is, ha a saját pénze után hónapokig, olykor évekig kénytelen szaladni. S a rosszul fizetők élvonalában éppen az állam, illetve a hatáskörébe tartozó közvállalatok sokasága áll. Vagyis nem fizet, de ez után is követeli az adót!
A munkaadók folyamatosan hangoztatják, s a szóban forgó körkérdéskor sem titkolták, hogy halaszthatatlanul csökkenteni kell a (jobbára felesleges) ügynökségek, az állami hivatalokban és a közvállalatokban „maguk sem tudják mi a dolguk” alkalmazottak számát, korlátozni az állami befolyás alatt álló vállalatok vezetőinek olykor eget verő fizetését. Az így felszabaduló eszközöket fejlesztésekre és a mezőgazdaság támogatására kellene fordítani. Persze, azzal a vállalkozók is tisztában vannak, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Az új kormányra vár a feladat, hogy minél gyorsabban törvényeket módosítson és a különféle előírásokat a piac valós helyzetéhez igazítsa.
A mostani állapotok további „jegelése” a vártnál sokkal gyorsabban oda vezet, hogy a gazdaság a jelenleginél is mélyebb recesszióba süllyed, az ország csődbe jut, a lakosság túlnyomó többsége pedig mélyen a szegénységi küszöb alatt találja magát.
Vajdaságban a legtöbb a munkanélküli
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint áprilisban a szerbiai munkanélküliségi ráta 25,5 százalék volt. A szerbiai régiók közül a dicstelen első helyre Vajdaság került, ahol az év negyedik hónapjában 27,2 százalékos volt a munkanélküliség szintje. Miroslav Vasin tartományi munkaügyi titkár vitatta a statisztikai intézet 8000-es mintavétellel elvégzett körkérdésének a tényeit. Ő a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat adataira hivatkozik, melyek szerint áprilisban 205 344 állásnélkülit tartottak nyilván, s júniusban a számuk 5500-zal csökkent. A szerbiai városokat nézve Belgrádban a legkisebb a munkanélküliségi ráta, ahol az 14,56 százalék, Újvidéken 17,92, Szabadkán 21,65, Zomborban 25,02, Nagybecskereken 25,44, a dél-szerbiai Novi Pazarban viszont 55,09 százalék.
y-A
