Elkészült a kommunális közvállalatok átalakításáról szóló stratégia tervezete, amely azonban még nem nyerte el végleges formáját, ugyanis október 15-éig tart az erről szóló közvita, melynek során a közvállalatok, a szakszervezetek és a gazdasági kamarák képviselői javaslatokat tehetnek annak kibővítésére, megváltoztatására. A gazdasági és regionális fejlesztési minisztérium képviseletében Mišel Nikolić miniszterhelyettes látogat el a városokba, hogy a közvita alatt meghallgassa az érintettek véleményét a stratégiáról. Tegnap Szabadkán került sor a dokumentum megvitatására.
A stratégia célja, hogy felfedjék a problémákat, amelyekkel a közvállalatok küszködnek és megoldást találjanak rájuk, majd az önkormányzatok hatáskörébe tartozó közvállalatokat lépésről lépésre átalakítsák, hogy azok pénzügyileg fenntartható és piacorientált vállatokká váljanak, miközben szolgáltatásaik minősége növekszik. Ennek eléréséhez többek között nagy beruházások megvalósítására is szükség van, amelyek megvalósításába a privát szektor tőkéjét is be lehetne vonni. Mint elhangzott, nem szabad megengedni, hogy az átalakítás úgy történjen, ahogy a társadalmi vállalatok privatizációját levezényelték, mivel általános érdekek kielégítéséről van szó. Az elképzelés inkább az lenne, hogy gazdasági vállalatokká vagy részvénytársaságokká alakítsák át a közvállalatokat, ahol az állami és privát szektor összefonódna.
A gazdasági és regionális fejlesztési minisztérium képviseletében Mišel Nikolić miniszterhelyettes látogat el a városokba, hogy a közvita alatt meghallgassa az érintettek véleményét a stratégiáról. Tegnap Szabadkán került sor a dokumentum megvitatására, ahol Mišel Nikolić elmondta, két megoldás is van az átalakításra, az egyik a nyilvános és a magánszektor partnersége, a másik a koncesszió. A közvita célja az, hogy az érintettekkel közösen megbeszéljék, mikor és milyen módon tud ez megvalósulni s melyik irányba fejlődhetnek a közvállalatok.
– Több olyan modell is van, amelyet követni lehet, de univerzális nincs, hiszen két, azonos szolgáltatást nyújtó vállalat már egy országon belül is nagyban különbözik egymástól, például kapacitásban vagy a fogyasztók számában. Az akciótervekkel tudjuk majd ezt konkretizálni s a vállalatok igényeihez igazítani. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy legtöbben a privatizációról érdeklődnek, miközben mi inkább javaslatokat, konkrét megoldásokat vártunk a hozzászólóktól. Miután véget érnek a közviták, a kapott javaslatokat összegezzük, kibővítjük a stratégiát, amit végül a kormánynak kell elfogadnia és remélhetőleg sor kerül az alkalmazására is – mondta a miniszterhelyettes.
A kérdésre, hogy a közvállalatok átalakításától való félelem mennyire megalapozott, Hugyi István, a szabadkai Önálló Szakszervezet alelnöke elmondta, mivel a Szerbiában lefolytatott privatizáció katasztrofális eredményeket hozott, érthető, hogy a közvállalatok munkásai fenntartásokkal fogadják ezt a lehetőséget.
– A stratégia ilyen formában számunkra nem elfogadható, hiszen hiányos. Sok dolgot kellene még beleépíteni, kiegészíteni, és egyedül olyan privatizáció képzelhető el, amelyik nem okoz kárt a munkásoknak. Szavatolni kell a munkások biztonságát, és persze a kommunális szolgáltatás árának stabilitását is, hogy a polgárok ne érezzék meg a privatizációt, ahogy más országokban már volt erre példa. A két szektor összefonódásánál nagyon figyelni kell, hogy melyik fél lesz a többségi tulajdonos, s hogy betartja-e a szerződésbe foglaltakat, s ha nem, akkor időben kell reagálni és felbontani a szerződést, illetve megakadályozni a jelzálogkölcsönök felvételét, vagyis elejét venni mindannak, ami a múltban megesett és tönkretette a vállalatokat – nyilatkozta Hugyi.
