Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborújában – üzente a múlt hét végén Olaf Scholz német kancellár, miután Berlinben tárgyalt a kérdésről Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel. Scholz azt ígérte, hogy hamarosan még több fegyvert szereznek be a világpiacon Ukrajna támogatására.
Az EU-ban ugyanis gondot okoz az egyre nagyobb ukrajnai lőszer- és fegyverhiány pótlása. Az Unió ezért gyors változtatásokra készül. Félmilliárd euróból bővítené a lőszergyártási kapacitásait. Az Európai Bizottság (EB) már jelezte: a norvég segítséggel biztosított összeget már elkülönítette az európai védelmi ipar számára.
Az EB abban bízik, hogy 2025 végére kétmillió lőszert sikerül gyártani az EU-ban. Brüsszel már ki is választott 31 programot, amelyek segítségre lehetnek az iparágon belül. A programok öt területet ölelnek fel, kezdve a lőpor, a töltények, a robbanóanyagok és a rakéták gyártásától azok teszteléséig.
Becslések szerint az EB és Norvégia költségvetéséből elkülönített 500 millió euró további ipari befektetéseket vonz majd az ágazatba, amely így összesen 1,4 milliárd euró értékű beruházást eredményez. A pénz zömét a robbanóanyag- és a lőporgyártási kapacitás fejlesztésére fordítják. Az előbbi 124 millió euróra számíthat, az utóbbi 248 millióra. A támogatási megállapodásokat a kiválasztott cégekkel várhatóan májusban írják alá.
A lőszer és egyéb hadianyag mellett egyre több pénzt fordít a fegyverek gyártására is az EU. Az ok itt is nyilvánvaló: bepótolni a lemaradást, amelyre az Ukrajna elleni orosz agresszió utáni időszakban derült fény.
Az EB szerint az Uniónak a jövőben sokkal többet kell tennie saját védelme érdekében. Az Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIS) részeként Brüsszel be is mutatott egy másfél milliárd euró értékű hadiipari programot (EDIP), amely a 2025 és 2027 közötti időszakra vonatkozik. Ám a programot még az uniós parlamentnek és a tagállamoknak is el kell fogadniuk.
Az EDIS az első uniós szintű védelmi ipari stratégia. Ambiciózus új fellépéseket tartalmaz a védelmi ipar versenyképességének és felkészültségének támogatására. Hosszú távra tervez; az EDIP pedig a megvalósítás első azonnali és központi eszközeként szolgál.
A program célja a fegyvergyártás és -beszerzés fellendítése, továbbá a függőség csökkentése az Egyesült Államoktól. A tervezet felszólítja a tagállamokat, hogy 2030-ig a katonai felszereléseknek legalább a felét az Unióban vásárolják meg, 2035-ig pedig a 60 százalékát.
Az EB célja még, hogy 2030-ra az országok a védelmi felszerelések legalább 40 százalékát közösen szerezzék be. A programot az EU költségvetéséből finanszírozzák a 2025 és 2027 közötti időszakban.
A tervezetben szerepel a szorosabb együttműködés Ukrajnával és a NATO-val is.
Ha a program megvalósul, az EU megfordíthatná azt a tendenciát, hogy a tagállamok a katonai felszerelések nagy részét az Unión kívüli országokból importálják.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az erős, rugalmas és versenyképes európai védelmi ipar stratégiai szükségszerűség. Nemrég arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagországok évtizedek óta nem költenek eleget a hadseregükre és a védelmi iparra, ezért a jövőben több pénzt kell biztosítani számukra.
Thierry Breton, az EU ipari biztosa is fontosnak tartja az uniós védelmi ipar mielőbbi megerősítését. Ezt részben azzal indokolta, hogy kontinensünkön „ismét nagy intenzitású konfliktusokkal kell számolnunk”.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke még tovább ment. A minap azt javasolta, hogy az EU ne csak a hadiiparát pörgesse fel, hanem fegyverezze fel magát, sőt álljon át a hadigazdaságra. Közben pedig készüljön fel a háborúra, mert Oroszország megtámadhatja az EU-t, ha nem sikerül megfelelően reagálni az ukrajnai háborúra.
Oroszország ukrajnai agressziója miatt több európai ország kényszerült már védelmi kiadásainak növelésére. Uniós tisztviselők azonban azt állítják, hogy a nemzeti erőfeszítések kevésbé hatékonyak, ezért inkább a közösség szintjén kell megváltoztatni a védelmi iparral kapcsolatos politikát.
Breton gyökeres változtatást javasolt, sőt – Michelhez hasonlóan – azt ajánlja, hogy az európai uniós védelmi iparnak át kell állnia a hadigazdasági üzemmódra. Erre pedig sokkal több pénzt szánna, mint az EB, amely már elkülönítette a másfél milliárd eurót erre a célra. Breton inkább megduplázná ezt az összeget, sőt azt tanácsolja, hogy a védelmi programokra mielőbb százmilliárd eurós külön uniós alapot kellene létrehozni.
Európa fegyverkezése – a politikusi noszogatások ellenére is – egyre nyilvánvalóbb, hiszen a gyártás folyamatosan erősödik, a hadiipar pedig egyre elégedettebb. Némely piaci szereplők ráadásul már gőzerővel nyomulnak.
A Rheinmetall német fegyvergyártó óriás ennek köszönhetően új értékesítési rekordot ért el. Tavalyi árbevétele 7,2 milliárd euróra „hízott”, ami 12 százalékkal több az előző évihez képest. A nyereségre sem panaszkodhat a cég, hiszen adózás után 586 millió euró maradt a zsebében, bő nyolc százalékkal több, mint 2022-ben.
Az EU több tagállamában is elégedett lehet a hadiipar vállalatainak egy része, hiszen az Ukrajna elleni háború 2022-es kezdete óta meredeken növekszik a megrendelésállományuk és a profitjuk.
Nyitókép: Pixabay
