Talányos, hogy milyen gazdaságpolitikát követne az Egyesült Államok, ha novemberben ismét elnökké választanák Donald Trumpot. A republikánus párti elnökjelölt győzelmi esélyei reálisak, ezért sokan már azt latolgatják, hogy mire számíthat az amerikai és a nemzetközi gazdaság, ha 2017 után ismét négy évre Trump veszi át az USA irányítását.
Az elemzők dolgát megnehezíti, hogy az exelnök 16 oldalas választási programja hemzseg a hangzatos jelszavaktól, ám alig tartalmaz konkrétumokat, amelyek biztos támpontként szolgálhatnának. A dokumentumból és Trump nyilatkozataiból annyit már sikerült leszűrni, hogy a személyi jövedelem adó és a társasági adó csökkentése mellett érdekelt a jelenleg igen magas, 5,25–5,50 százalékos irányadó jegybanki alapkamat jelentős visszavágásában is.
Az sem titok, hogy magasabb vámokat vezetne be az országba érkező importtermékekre. Ez arra utal, hogy folytatná az első elnöksége idején (2018-ban) indított, s a jelenlegi államfő, Joe Biden mandátuma alatt felerősödött kereskedelmi háborút, amely elsősorban Kínát, illetve az onnan Amerikába exportáló cégeket érinti, de sok másik országot sem kímél. Sőt az EU-t sem. Brüsszelnek bőven akadt gondja emiatt is a Trump-kormányzattal, amelynek névadója azt szajkózta, hogy kereskedelmi partnerei élősködnek az Egyesült Államokon, s ez megengedhetetlen.
A Fehér Házba visszatérni készülő Trump az utóbbi időben további vámemeléseket ígért arra az esetre, ha újból elnök lesz. Leginkább a kínai termékeket sarcolná meg: 60 és 100 százalék közötti vámokkal, de sok más államét sem kímélné. Igaz, esetükben visszafogottabb lenne, hiszen a tőlük érkező termékekre „csak” tízszázalékos importvámokat vetne ki. Ez ugyan kevésnek tűnik, de a látszat ezúttal is csal.
Elemzők szerint a tízszázalékos vámnövelés nagy hullámokat gerjesztene a világkereskedelemben, és átlagban évi egy százalékkal csökkenthetné az eurózóna bruttó hazai össztermékét (GDP). Némelyik ország, köztük az EU főhatalmának számító Németország GDP-je pedig még ennél is erőteljesebben esne vissza, ami aligha nevezhető kedvező állapotnak. Főleg azokban az országokban, amelyek milliónyi kereskedelmi szállal kötődnek a német gazdasághoz.
Többen azt feltételezik, még a saját pártjában is, hogy Trump csupán riogat és harsány retorikájával a jelenleginél előnyösebb megállapodásokat akar kizsarolni hazája kereskedelmi partnereitől. Sokan másként gondolják, és nagyon is komolyan veszik a fenyegetéseit. A kanadai kormány már fel is vette a kapcsolatot Trump háttérembereivel a két ország közötti vámháború megelőzése érdekében.
Az EU sem ül ölbe tett kézzel. Hírek szerint Brüsszelben kétlépcsős kereskedelmi tervet készítenek Trump esetleges új elnöki ciklusának kezelésére. A körvonalazódó stratégia két lehetőséggel számol: 1. a békés, konfliktusmentes együttműködés kialakításával, 2. ennek elutasítása esetén a megfelelő válaszintézkedések (büntetővámok) bevezetésével.
Brüsszel állítólag arra készül, hogy először gyors kereskedelmi megállapodást ajánl Trumpnak, ha megnyeri a választást. Uniós diplomaták előbb megkeresnék a csapatát, s felajánlanák neki, hogy az EU az eddiginél is több amerikai terméket vásárol. Ha Trumpék elutasítanák a javaslatot, és ragaszkodnának a magasabb vámok bevezetéséhez, az EU ellenlépéseket tenne.
Az Európai Bizottság állítólag már megkezdte egy lista összeállítását azokról az amerikai termékekről, amelyeket 50 százalékos, vagy még magasabb vámokkal terhelnének meg. Erről egy magas rangú uniós tisztviselő azt mondta, hogy megállapodásra törekszenek, de készen állnak az önvédelemre is, ha „arra kerül a sor”. Trump elnöki mandátuma alatt (2017 és 2021 között) ez már megtörtént: Brüsszel kiegyenlítő vámokkal válaszolt arra, hogy Washington megsarcolta az Unióból származó acél- és alumíniumimportot.
Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztos arra számít, hogy az EU és az Egyesült Államok nem konfrontálódik ismét, s inkább az együttműködést erősíti. Szerinte Brüsszel hajlandó megállapodni a kétoldalú árukereskedelemben tavaly kialakult (és amerikai oldalon nagyon magas, csaknem 158 milliárd euró) deficit csökkentéséről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szükség esetén vámokkal védi meg érdekeit.
Trump elnöksége idején az EU jelentős áruforgalmi többletet ért el az USA-val szemben, amit az amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezett. Uniós tisztségviselők most arra figyelmeztetnek, hogy nehéz jelentősen növelni az amerikai importot, amelyben a nyersanyagok dominálnak. Gondot okoz az is, hogy az EU gazdasága még feleakkora ütemben sem növekszik, mint az amerikai, s emiatt jóval mérsékeltebb a kereslet a tagállamokban.
Ha mégis vámháború alakulna ki – Trump visszatérése esetén –, az alighanem nagyobb kárt okozna az uniós GDP-nek, mint az amerikaiaknak. Az infláció terén azonban valószínűleg az Egyesült Államok járna rosszabbul, hiszen ott átlag 1,1 százalékkal emelkednének a fogyasztói árak, az EU-ban viszont csak 0,1 százalékkal. Ez pedig biztos nem jönne jól az amerikaiaknak, hiszen már így is elégedetlenkednek a magas megélhetési költségek miatt.
Nyitókép: Donald Trump (Fotó: Pixabay)
