Meredeken emelkedett az utóbbi időben az arany ára, s ennek köszönhetően történelmi csúcsra ért. Az év eleje óta több rekordot is megdöntött.
A látványos száguldásnak több oka is van. Ezek közé tartozik az Ukrajna elleni orosz agresszió és egy széles körű közel-keleti háború kirobbanásának veszélye miatt keletkezett geopolitikai feszültség, az országok sokaságában tapasztalható magas infláció és sok egyéb tényező.
Külön említésre méltó a jegybankok dinamikus vásárlása. Az utóbbi két évben ugyanis a felhalmozás olyan jól sikerült esetükben, mint korábban még egyszer sem. Több ország kincstárába valósággal ömlött a nemesfém. Pedig csak az idén már majdnem 21 százalékot emelkedett az arany árfolyama.
A beszerzéseknek azonban még koránt sincs vége, vagy legalábbis nem látszik, hogy a központi bankok visszafognák magukat. A tavaszon még 2300 és 2450 dollárért tudták megvásárolni az aranyat unciánként, ám jelenleg már mélyebben a zsebükbe kell nyúlni: legalább 2500 dollárt kell kicsengetniük. És meg is teszik, mert további árfolyam-emelkedés várható. A legújabb elemzések arra utalnak, hogy az évezredek óta kulcsfontosságú értékmegőrzőnek tekintett nemesfém (unciánkénti) ára viszonylag rövid idő alatt elérheti eddigi legmagasabb csúcsát. Ez lehet 3000 dollár, de akár 4000 dollár is, sőt az évtized végére akár a jelenleginek a háromszorosa is.
Nem tudni, hogy felemelkedik-e ekkora magasságba az árfolyam. Ám az elemzők többsége egyetért abban, hogy – a nemzetközi gazdaságban és a világpolitikában tapasztalható megannyi bizonytalanság közepette – az árfolyam összeomlásától nem kell tartani.
Az iparágat képviselő Arany Világtanács (WGC) szerint a központi bankok továbbra is fontos tartalékeszköznek tartják az aranyat. Az év első felében 70 válaszadóval végzett felmérésből az derült ki, hogy a jegybankok 29 százaléka növelné aranytartalékait a következő tizenkét hónapban. Ekkora mértékű érdeklődésre még nem volt példa a WGC által szervezett felmérés 2018-as kezdete óta.
A megkérdezettek 69 százalékának meggyőződése, hogy öt év múlva nagyobb arányt képvisel az arany a jegybankok tartalékalapjában, mint napjainkban. Ha pedig így lesz, valaminek csökkennie kell.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez az amerikai dollár lesz. A WGC-felmérésbe bevontak 62 százaléka legalábbis ezt mondta.
Az amerikai fizetőeszközben történő elszámolást a külkereskedelemben is próbálja csökkenteni több ország, köztük Kína, Oroszország, India és Brazília. Különösen azóta, hogy az – Ukrajna ellen indított háborúja miatt – Oroszország ellen bevezetett szankciók részeként az Egyesült Államok, az EU, az Egyesült Királyság és Kanada 2022-ben több orosz pénzintézetet kizárt a SWIFT nemzetközi bankközi elektronikus üzenetküldő rendszerből, s ezzel elvágta őket a dollártranzakciók lehetőségétől is. (A külföldön tartott orosz jegybanki tartalékok zárolása szintén riadalmat keltett.)
Ennek ismeretében talán nem meglepő, hogy minden idők legtöbb aranyrúdját, összesen 1082 tonnát épp 2022-ben szerezték be a jegybankok. Az egyéb pénzintézeteket is beszámítva, ez a mennyiség elérte az 1136 tonnát, ami 152 százalékos növekedés 2021-hez képest. Ilyen mértékű emelkedésre 55 éve nem volt példa.
Persze mások sem vetik meg az aranyat, sőt néhol kötelező a használata. Némely iparágak, illetve termékek nem is nélkülözhetik. Ha ezeket a beszerzéseket is figyelembe vesszük, egészen más számokat kapunk. Az ominózus 2022-es évben például világszerte összesen 4741 tonna arany kelt el, 18 százalékkal több, mint az előző évben.
A jegybankoknál az arany hagyományos tartalékeszköz, országonként eltérő mennyiségben. Az EU nyugati államaiban magas a részaránya a tartalékokban. Sokfelé azonban az arany nem szerepelt a fontosabb tartalékeszközök között.
Csakhogy ez a szemléletmód az utóbbi néhány évben megváltozott.
Különösen a feltörekvő gazdaságokban, ahol a központi bankok egyre több aranyat halmoznak fel.
Az előző évtizedben a világ jegybankjai (éves átlagban) ötszáz tonnánál kevesebb aranyat vásároltak összesen, ám 2022-ben és 2023-ban már ezer tonna feletti mennyiség ment a tartalékokba.
Csak 2023-ban 1037 tonna került a titkos széfekbe; ez a második legnagyobb mennyiség, amelyet egy év alatt (hivatalosan) bespájzoltak. Tavaly az összes vásárlás majdnem negyedét Kína bonyolította le, de a világ vezető hatalmának babérjaira vágyó ország kincstári tartalékában még így is öt százalék alatti az arany aránya. De valószínűleg már csak rövid ideig, hiszen az előrejelzések szerint Peking a következő években komoly vevőként lesz jelen a piacon.
A kereslet fokozatos erősödésével a vásárlók akár ismét abba a fura helyzetbe kerülhetnek, mint 2020 tavaszán. Akkor ugyanis a – koronavírus-járvány okozta globális félelmek hatására kialakult – lázas kereslet miatt világszerte elfogytak az eladásra szánt fizikai aranykészletek.
Nyitókép: Pixabay
