Szerbiában az informatikai-kommunikációs (IKT) szektor összesen 112 ezer személyt foglalkoztat, az átlagbér eléri a 2000 eurót, tíz éve pedig mindössze 480 eurót tett ki – jelentette ki Ana Brnabić, a szerbiai képviselőház elnöke a Globális Partnerség a Mesterséges Intelligenciáért szervezet csúcsértekezletén, amelyet a Szerbiai Palotában tartottak kedden és szerdán. A rendezvényen több mint 1000 szakértő szólalt fel 45 országból.
Rámutatott arra, hogy nyolc év alatt Szerbiában az IKT-szektor hihetetlen fejlődést mutatott.
– Az ország 2016-ban még a mezőgazdaságban látta a legnagyobb fejlődési lehetőséget, jelenleg pedig az IKT-szektorban, amely évről évre kiválóbb eredményeket jegyez. A fiatal szakértők bárhol a világon megállják a helyüket, de nem kell elvándorolniuk, itthon is kamatoztathatják a tudásukat. A mesterséges intelligencia, ha megfelelően alkalmazzák, segíthet egy jobb világ létrehozásában. Szerbia ugyan nem vezet az innovációkban, de meghatározó szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia alkalmazásában számos szektorban, például az oktatásban, az egészségügyben, az energetikában – fejtette ki Brnabić, aki büszke arra, hogy a rendezvényre ilyen nagy volt az érdeklődés, s ennyi országból érkeztek szakemberek.
Miloš Vučević szerb kormányfő a megnyitón kiemelte, hogy a csúcsértekezlet jól szemlélteti, hogy Szerbia megfelelő irányba indult el.
Szerbia jelenleg egy új mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló stratégia kidolgozásán dolgozik. Az első fejlesztési stratégia 2019-ben készült el, így Délkelet-Európában az első, a világon pedig a 26. olyan ország lett, amely ilyen dokumentummal rendelkezik. Szerbia minél kedvezőbb helyet szeretne elfoglalni az új ipari forradalomban annak érdekében, hogy kihasználja a lehetőséget. Az IKT- szektorban dolgozó fiatalok kiváló szakemberek, akik megmutatták, hogy sikeresek és versenyképesek lehetnek itthon. Szerbia vezet a régióban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlesztésében, a jövőben folytatja a megkezdett munkát – fogalmazott Vučević.
Jelena Begović tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs miniszter elmondta, örömmel tölti el, hogy Belgrád adott otthont ennek a jelentős rendezvénynek.
– Fontos beszélnünk a mesterséges intelligenciáról, arról, hogy hogyan szabályozzuk, használjuk ki, és alkalmazzuk az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben. Természetesen fontosak az etikai kérdések. A konferencia is arra szolgál, hogy a tudósok, a politikusok és a civil társadalom közösen egyeztessen a technológia használatáról, amely jelentős változásokat hozott az életünkbe. Óvatosságra van szükségünk, ellenőrizni, felügyelni szükséges a technológiát, védeni a polgárok jogait, adatait. A mesterséges intelligenciának az embereket kell szolgálnia a jólét növelése érdekében – fejtette ki Begović.
Nyitókép: Beta
