Sötét időszakon esnek át a tengerparti ország polgárai. A koronavírus szinte gazdasági sivatagot teremtett a turistaparadicsomként ismert Montenegróban. Az állam 750 millió euróval adósította el magát, viszont ennek köszönhetően sikerült kikerülnie a teljes gazdasági összeomlást. A statisztikai adatok továbbra is lehangolóak. Hiába a gazdasági serkentés, amikor az ország bevételének jelentős része az idegenforgalomból folyt be, habár az volt a leginkább sújtott ipari ágazat az elmúlt egy évben. Minden harmadik állampolgár munkanélküli, minden negyedik pedig a szegénység pereme alatt él. A becslések alapján az ország 12 százalékos mínusszal fejezi be az évet. E tény tudatában már nem meglepő, hogy a közadósság a bruttó hazai termék (GDP) 93 százalékát is elérheti – írja a Blic napilap.
Ennek ellenére, mint sok más ország, Montenegró is jól indította az idei évet. Rekordmagas foglalkoztatási aránnyal, valamint az elmúlt öt év átlagának megfelelő 4 százalékos átlagos GDP-növekedéssel. A közadósság a múlt év végén 77 százalékos volt, az idei év azonban sok mindent megváltoztatott.
A helyzet drámai súlyosságát Milojko Spajić, a montenegrói pénzügyi és szociális jóléti miniszter is megerősítette. Elmondása szerint Montenegró csupán a 750 millió eurós államkötvények kibocsátásának köszönhetően kerülte el a csődöt. A miniszter szerint ez volt az egyedüli lehetséges logikus lépés a jelenlegi helyzetben.
– Montenegró elkerülte a csődöt. Az utolsó pillanatban, de idejében reagáltunk, hogy ne jussunk adósságválságba. Ebből az összegből semmit sem fordítunk a különféle kiadásokra, mert kizárólag az ország pénzügyeinek stabilizálására és a hitelek törlesztésére szolgál – jelentette ki Spajić egy sajtótájékoztatón.
A közgazdászok véleménye szerint a gazdasági mutatók csökkenésének az ország szerkezeti felépítése az oka. A tengerparti államnak egyedül a gyáripara volt ellenálló a jelenlegi egészségügyi válsághelyzetre, ez azonban nem túl jelentős az ország GDP-emelkedése szempontjából. A gazdasági mérleget mindig is a turizmus és a szolgáltatói szektor emelte kedvező szintre.
Az IMF értékelése szerint 12 százalékkal gyengülhet az idén a montenegrói gazdaság, de hasonló jelentést közölt a Világbank is még kora ősszel. Értékelésük szerint a visszaesés 12, 4 százalékos is lehet, vagyis a GDP-nek a 93 százaléka.
– A koronavírus szó szerint kifosztotta azon országok költségvetését, amelyek jelentős mértékben támaszkodtak az idegenforgalomra, a légi közlekedésre és a különféle szolgáltatóiparra. Montenegró gazdasági mélyrepülése, valamint közadósságának növekedése a járvány tombolásának következménye. Amikor a GDP tíz százalékot esik az országban, az államadósság automatikusan növekszik – magyarázta Aleksandar Stevanović közgazdász.
Stevanović szerint habár Montenegró alaposan megfizeti az árát ennek a rossz évnek, kedvező körülmények között, megfelelő lépésekkel már a következő évben helyreállhat a gazdasági élet.
– A nemzetközi pénzügyi intézmények becslései minden bizonnyal helyesek, és Montenegró valóban az egyik legjobban eladósodott ország a régióban. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy a szomszédos állam nem fog csődbe jutni – értékelte a helyzetet a közgazdász.
A biztatás ellenére a hétköznapi tények és a valóság igen lehangoló Montenegróban, ugyanis a munkanélküliség láncreakcióját indította el a koronavírus. A hivatalos adatok szerint márciustól novemberig az országban 11 ezren veszítették el a munkájukat, vagyis a foglalkoztatottak 31,6 százaléka. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország minden harmadik polgára munkanélküli!
A hivatalos adatok a montenegrói munkaközvetítő hivatal álláspontja szerint is kétségbeejtőek, az általános helyzet a foglalkoztatás terén pedig bizonytalan. A 2017 decembere óta felfelé ívelő foglalkoztatási görbe az idén megtört.
Ilyen tények ismerete után már kevésbé meglepőek a Monstat statisztikai hivatal eredményei. Habár az ország helyzete korábban sem volt túl fényes, az idén feltételezhetően minden rosszabbra fordult.
A tavalyi felmérések szerint Montenegró minden negyedik lakosa, a polgárok 24,5 százaléka, a szegénységi küszöb alatt él, ez 0,7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Korosztályonként lebontva a szegénység veszélyének leginkább a 18 évesnél fiatalabbak (33,7 százalék) vannak kitéve, őket követik a 18–24 évesek (30,5 százalék) és a 65 évesnél idősebb korosztály (15,1 százalék) – mutatott rá a Monstat.
