2024. szeptember 18., szerda

Félpénzért már nem adnak fémet

Sok gazdasági ágazatban panaszkodnak jelentős visszaesésre, keresletcsökkenésre, munkahelyek megszüntetésére és egyéb súlyos problémákra. Az ok közismert: a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági visszaesés.

Szerencsére kivételek is akadnak. És nemcsak a virtuális térben szolgáltatásokat nyújtó cégek világában, hanem a valós életben is. Így az ipari fémek piacán is. A terület ráadásul virágzik, amire régóta nem volt példa.

A növekvő keresletnek köszönhetően a vasérc ára immár a leginkább dráguló termékek közé került. Hasonló a helyzet a rézzel is, amelyért az utóbbi hét évben soha nem fizettek annyit, mint az idén. A cink és az alumínium is többe került (csaknem 40 százalékkal) 2020 őszének végén, mint május közepén.

A szédületes áremelkedést több tényező befolyásolta. Ezek között emlegetik az optimista piaci várakozásokat, vagyis azt, hogy a koronavírus elleni hadjárat – a védőoltások tömeges beadásával – sikeresen végződik, és a gazdaságok ismét megélénkülnek. A folyamathoz hozzájárulhatnak a kormányzati intézkedések is (a világ meghatározó országaiban), amelyek célja a járvány következményeként sokfelé kialakult recessziónak a mielőbbi leküzdése, illetve a gazdasági növekedésnek a serkentése minél nagyobb összegekkel.

A jegybankok rengeteg friss pénzt nyomtatnak gazdaságmentésre. Az óriási összegek egy része az árupiacokra kerül. És nemcsak – a remények szerint – a jövőben megtérülő befektetési szándékkal, hanem az állami stratégiai tartalékok feltöltése végett is.

Az ipari fémek legjelentősebb felhasználójaként és a világ legnagyobb exportőreként számontartott Kínában már jelenleg is élénk a termelés; a kapacitások kihasználtsága ennek megfelelően egyre nagyobb, a gazdaság dinamikája pedig fokozatosan erősödik. Bár a korábbi látványos, évi tíz százalék körüli erősödésre nem lehet számítani egyhamar, a recessziót jövőre, minden jel szerint, elkerüli az ország.

Az is egyre valószínűbb, hogy Kína 2020 végéig 4,4 millió tonna rezet importál, amivel új rekordot érhet el. A szóban forgó ipari fém árfolyamáról pedig kijelenthető: a jövőben várhatóan tovább kúszik fölfelé. Nem véletlenül, hiszen az elektromos autókba négyszer több vörösrezet építenek be, mint a hagyományos járművekbe. (Az utóbbiak gyártása ráadásul belátható időn belül leáll.) Az új megoldásokat alkalmazó személygépkocsik gyártása pedig folyamatosan gyorsul, így az elkövetkező években a réz iránti kereslet a többszörösére nőhet.

A kínálat azonban aránylag szűkös egyes nyersanyagok esetében, a ritkafémekről nem is beszélve. Az akkumulátorok előállításához használt anyagokból egyelőre még van elegendő a világon, ám a növekvő kereslet miatt a fontosnak számító lítiumból és kobaltból hamarosan hiány léphet fel.

Mindez nemcsak a rendelkezésre álló fémércek korlátozott mennyiségével magyarázható, hanem azzal is, hogy az utóbbi években – az alacsony világpiaci árak miatt – a tulajdonosok elhanyagolták a beruházásokat, fejlesztéseket a bányákban, ráadásul a kitermelést jócskán visszavetette a globális koronavírus-járvány.