Sokak számára a távfűtés a legkényelmesebb, legolcsóbb, és a leginkább hozzáférhető megoldás a téli hónapok zord időjárása elől. Megfelelő technológia hiányában viszont igen kedvezőtlenül hat a környezetünkre, mint ahogyan ez Szerbiában is tapasztalható. Az országban azonban több mint 60 távhőtermelő létezik, emellett több kazánház is működik, amelyek még mindig szén vagy fűtőolaj (mazut) felhasználásával fűtenek. Ezek lecserélése a korszerűbb, környezetbarát technológiára egyre sürgősebb, és az európai uniós csatlakozás egyik feltétele is. A felzárkózás a környezetbarát technológiához Szerbiában is elkezdődött, ennek egyik első lépése, a fűtőolajjal való energiatermelés teljes visszaszorítása, minek eredményeként a pancsovai kőolajfinomító már leállította a fűtőolaj előállítását.
A Fűtőművek Szövetségének tavalyi elemzése szerint a földgáznak mint viszonylag tiszta energiaforrásként elfogadott fűtőanyagnak az aránya a távfűtésben 81 százalékos. Egyelőre több kazánház is olyan energiahordozót használ a fűtéshez, ami környezettudatos szempontból elfogadhatatlan. A távfűtő rendszerek még mindig 10 százalékban fűtőolajat, 9 százalékban pedig szenet használnak.
– Az ország fűtőtelepeinek a szén-dioxid-kibocsátása 1 millió és 600 ezer tonna között van. Ezen információk ismeretében nem kell meglepődni azon, hogy szennyezett a légkör – mondta el Dejan Stojanović, a Szerbiai Fűtőművek Szövetségének igazgatója a Szerbiai Rádió és Televízió munkatársának.
A legtöbb környezetkárosító anyag Kragujevac, Bor és Kruševac környékén kerül kibocsátásra. Ezeken a településeken viszonylag nagy és jelentős, továbbra is szénalapú fűtőtelepek találhatók. Stojanović szerint már léteznek tervek arra vonatkozóan, hogy a szenet tiszta energiaforrással helyettesítik. Az átszervezés már 2021 folyamán elkezdődik. Andrej Ilićnek, a kragujevaci Enegetica fűtőtelep igazgatójának elmondása szerint őnáluk szénégetéssel nyerik az energiaellátás 55 százalékát.
– A köztársaság 2021. évi költségvetésében 12,5 millió eurót irányoznak elő korszerű gázkazánok vásárlására és beszerelésére. Ennek köszönhetően a kragujevaci polgárok minőségibb fűtést kapnak, ugyanakkor a levegő minősége is javulni fog – mutat rá Ilić.
A kruševaci fűtőtelepen is már azon munkálkodnak, hogy átálljanak a gázalapú fűtésre, Borban pedig a megújuló energiák felé fordulnának. Az ország legnagyobb felhasználója természetesen a belgrádi hőerőmű. A fővárosban 96 százalékra sikerült növelni a gázhasználatot a távfűtésben, de még így is a további 36 fűtőközpont közül 9 fűtőolajra működik, 3 pedig szenet használ fel. Az illetékesek elmondása szerint jelenleg is folyik a fűtésrendszerek cseréje.
Ivana Kalanja, a belgrádi erőművek hőenergia-termelésért felelős ügyvezető igazgatója közölte, hogy a fővárosban található sremčicai és barajevói fűtésellátás alapja továbbra is a szén, a fűtőolaj kazánok a Senjak zónában vannak csoportosítva. A zimonyi (zemuni) fűtőtelep az ország egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó rendszere, működésének felfüggesztése jelenleg is folyamatban van.
– Elkészült az a szivattyútelep, amelynek köszönhetően Zimony fűtésének jelentős részét immár az Újbelgrádból származó gáz látja el. A másik állomás még épül, az elvárásaink szerint a jövőre készül el, és a következő fűtési idényben üzembe is helyezik. Ezzel megszűnik a városi fűtésszolgáltatók egyik legnagyobb szennyezője, mert az energiát nem fűtőolaj égetésével nyeri el – mondta Kalanja.
A megújuló energia-részarány a távfűtési rendszerekben egyelőre jelentéktelen, és főleg biomasszakazánokra korlátozódik. A bejelentések szerint egyre több lesz az olyan projektum, amelynek a környezetbarát technológiák növelése a célja.
– Habár a biomasszáról esik a legtöbb szó, nem kizárólag ez a technológia terjed országszerte, hanem olyanok is, mint a szennyvíztisztító rendszerek szoláris-termikus technológiája, a hőszivattyúk, az ipari hulladékhő kihasználása. Ezeknek kedvező ugyanis a paraméterük, és minimális a környezetre gyakorolt káros hatásuk – mondta Stojanović.
A régi fűtőtelepek fenntartása és üzemeltetése manapság már nagy költség, ezért az a cél, hogy három év múlva be lehessen zárni ezeket a „piszkos” technológiával dolgozó energiaforrásokat.
Az Energiaügyi Minisztérium mellett a Környezetvédelmi Minisztérium is támogatja a törekvéseket, és pályázatok útján igyekszik segítséget nyújtani a helyi közösségeknek, óvodáknak, iskoláknak és a kórházaknak a szén- és fűtőolajkazánok cseréjében.
