Sokakból jelentős ellenérzést váltott ki október folyamán a hír, amely szerint a jövő évtől a szabadúszó munkavállalókat is törvény kényszerítené adófizetésre. Többen is a magas adókulcsot, a nem megfelelő jogi keretet, az adótartozások kiszámításához szükséges utasítások hiányát emlegették a törvénykezés ellenérveként.
Mint kiderült, a szabadúszók ellenséges álláspontja a törvénnyel kapcsolatban különösebben nem változott az elmúlt hónapokban, de valamelyest enyhült. Legalábbis erre mutat rá a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) és a Köztársasági Közpolitikai Titkárság közösen végzett felmérése az érintett csoport körében – írja a Tanjug hírügynökség.
A kutatás során 480 szabadúszót kérdeztek meg véleményéről és meglátásáról a törvénnyel kapcsolatban. Mint kiderült, a független munkavállalók átlag havi jövedelme 1085 euró, ebből az összegből adóra és járulékokra legfeljebb 110 eurót, illetve a jövedelem 12 százalékát fordítanák. Ennél többet akkor sem lennének hajlandóak fizetni, ha a teljes körű biztosítás mellé törvényesen bejelentenék a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapnál, és érvényes banki hitelkerethez is juthatnának. A kérdezettek mintegy 5 százaléka még 3000 dinárt se lenne hajlandó adózni, jelentős hányaduk pedig 1000 dinárt sem adna jó érzéssel az állami kaszába.
– A szabadúszók fele kizárólag abban az időszakban fizetne adókat és járulékokat, amikor dolgozna. Ezt a jelenlegi adórendszer lehetővé is teszi. A kérdezettek mintegy 31 százaléka azonban nem fizetne adót. A magas adózási kulcsot, a változó magasságú bevételeket, valamint a szerbiai intézmények megbízhatatlanságát nevezik meg ennek okaként – jelentette ki Igor Lončarević, a NALED alelnöke.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a szabadúszók csoportja, az adókötelességért cserébe szolgáltatást is vár az államtól.
– Ez a hozzáállás sajnos sokat elárul az ország adókultúrájáról, valamint a adórendszer ismeretének színvonaláról. A világnak semelyik részén nem kapnak az adózók konkrét ellenszolgáltatást a járulékaikért cserébe. Ezt a pénzt közjavakra fordítja az állam, mint az egészségügyre, oktatásra, infrastruktúrára és olyan hasonló szolgáltatásokra, amelyek minden polgár életét könnyítik – mutatott rá Lončarević.
A közelmúltban tanácskozást is tartottak a NALED, valamint a Német Fejlesztési Együttműködés támogatásával, amelyen az egyik fő téma a polgárok viszonyulása volt az adózási rendszerhez. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a polgárok jelentős hányada ellenérzéseket táplál az adózás iránt. Az általános hozzáállás szerint az állam nem gazdálkodik felelősségteljesen, szakszerűen, az adóköteles polgárok pénzével.
– Feltétlenül szükséges lenne a polgárok bizalmának megerősítése az adófizetési rendszerrel szemben, ugyanakkor a fiatalokat is idejében, akár az oktatás keretében tájékoztatni a jövendőbeli állampolgári kötelességeikről. Az államnak joga van tudni, mekkora jövedelemmel rendelkeznek a polgárai, az adózást pedig senki sem kerülheti ki – mondta Lončarević.
Az elemzési adatok alapján a szabadúszók jelentős részének ez a fő foglalkozása, nem pedig kiegészítés az állandó munkahelye mellett, 74 százalékuk egész évben dolgozik, negyedük heti 40 órát –, ami megfelel egy átlagos munkahétnek. Az átlagos szabadúszónak egyetemi végzettsége van, 20 és 40 év közötti, leginkább a programozó és az IT-szolgáltatások terén dolgozik. További népszerű szabadúszó foglalkozások az élőközvetítés útján tartott oktatás, grafikus munkák végzése, webszerkesztés, -készítés és a számítógépes tervezés.
