Spórolással és a munkahelyi hatékonyság növelésével indokolja legújabb fejlesztését a Barclays brit nagybank. A londoni székhelyű nemzetközi pénzintézet, amely az elmúlt években globális versenytársaival együtt megannyi gyanús ügybe keveredett, ezúttal azzal vonta magára a figyelmet, hogy mozgás- és hőérzékelőket telepített az alkalmazottai közelébe. A munkaasztalra szerelt szenzorok folyamatosan ellenőrzik, hogy az érintettek merre és hol járnak, mennyi időt töltenek a helyükön.
A pénzintézet szerint az újításnak nem a dolgozók megfigyelése a célja, hanem a munkaállomások kihasználtságának felmérése. Ezzel összhangban pedig a szükséges észszerűsítési lehetőségek felismerése, kihasználása, illetve a szükséges átszervezések végrehajtása. A fő cél végső soron a fölösleges kiadások megszüntetése, vagyis a költségek csökkentése; akár úgy, hogy több áramot takarítanak meg, közös munkaállomásokat alakítanak ki, akár egyéb módon.
A kétkedők azonban egyre csak csóválják a fejüket, turpisságot sejtenek az egész mögött. Szerintük megfigyelésről, a csipeléses módszerhez hasonló ravasz ellenőrzésről van szó.
Az utóbbi eljárás júliusban kezdett terjedni, miután a tavaszon a svéd Epicenter cég több mint 150 alkalmazottjába ültetett mikrocsipet. A rizsszem nagyságú kapszulába rejtett, parányi szerkentyű a mutató- és a hüvelykujj közötti bőr alá került.
A vállalatvezetés azzal indokolta a „csipoltást”, hogy az alkalmazottak így egy legyintéssel bejuthatnak a munkahelyükre (sőt házon belül a többi ajtó szenzorát is működésbe hozhatják), beindíthatják a komputert, a nyomtatót, de még az üdítőautomatát is. Merthogy azok is veszik a bőr alól érkező jeleket.
Az újítás elnyerte a dolgozók többségének a tetszését. A vonakodók pedig eldönthetik, hogy követik-e beoltott társaik példáját.
A cég mindenesetre nekik is felajánlotta az ingyenes csipbeültetést, arra hivatkozva, hogy a megoldás kényelmesebbé varázsolja a munkahelyet. No, meg az érintettek mindennapjait, hiszen a csipes dolgozók immár tényleg eldicsekedhetnek azzal, hogy a bőrük alatt is pénz van. A „rizsszem” ugyanis sok mindent helyettesít, mivel nemcsak kulcsként vagy épp kávéautomata beindítóként használható, hanem például bankkártyaként is.
A megoldás támogatói úgy vélik, hogy a csipelés hatalmas előrelépés a munka világában.
Az újítást nemrég átvette egy wisconsini cég is. Az étel- és italautomatákat forgalmazó Three Square Market az Egyesült Államokban ezzel az első vállalattá vált, amely ingyenesen megcsipelte 85 alkalmazottjának egy részét.
Persze csak az önként jelentkezőket, és természetesen a 2004 óta hatályos törvénnyel összhangban. A beavatkozást azonban nem mindenki fogadta el. Nekik továbbra is komoly fenntartásaik vannak az újítással kapcsolatban.
A dolgozókba ültetett mikrocsip kapcsán másutt és másokban is kételyek, aggodalmak merültek fel. Sokan úgy vélik, hogy az ilyen és hasonló technológiák használatával sérülhet az egyén magánszférája. A segítségükkel összegyűjtött személyes adatokból ugyanis sok olyan dolog derülhet ki, amelyek nem tartoznak másokra.
Az érzékeny információk akár hackerek kezére is kerülhetnek, akik folyamatosan lophatják az adatainkat. A pesszimisták ezért máris az orwelli felügyelőrendszer kialakításának újabb állomásaként értékelik a változást.
A kevésbé borúlátók csupán azt találgatják, hogy mi történik munkahelyváltás esetén. Jön az új csip a régi mellé?
