Brüsszel nem győzi dicsérni, az ellenzők viszont továbbra is bírálják az EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodást (CETA). A két tábor azért kezdett ismét szócsatába, mert az egyezmény immár részben ideiglenesen hatályba lépett.
Teljes körű alkalmazására azonban még várni kell. Ehhez ugyanis mindegyik uniós tagállamnak (sőt több regionális parlamentnek is) jóvá kell hagynia, vagyis törvénybe kell iktatnia a megállapodást.
A kritikusok abban bíznak, hogy legalább egy EU-tagországot sikerül meggyőzniük a CETA káros hatásairól, s így megtorpedózhatják az egész paktumot, amely attól kezdve nem léphet teljes mértékben hatályba (uniós szinten), sőt a szeptember 21-étől érvényes ideiglenes jellege is megszűnhet.
Az Európai Bizottság meggyőződése, hogy a megállapodás mind az uniós vállalkozások, mind a közösség fogyasztóinak és munkavállalóinak előnyére válik, ráadásul úgy, hogy nem veszélyezteti az európai értékeket.
Brüsszel szerint a CETA új és kedvezőbb üzleti lehetőségeket kínál az uniós vállalkozások számára, elsősorban a kanadai exportlehetőségek terén, hiszen majdnem teljesen felszámolja a vámokat. Csupán a tarifacsoportok 2 százalékát nem érinti. Az európai piacon ugyanakkor nagyobb választék lesz kanadai termékekből, amelyeknek meg kell felelniük az uniós szabályoknak.
Persze nem minden árucikk jöhet a tengeren túlról szabadon az EU-ba, mivel a közösség csak korlátozott mértékben nyitotta meg kapuját, miközben sok uniós exporttermék zavartalanul kerülhet a kanadai piacra. Az uniós cégeknek emellett az eddiginél sokkal szélesebb körű hozzáférése lesz a kanadai közbeszerzésekhez.
A kritikusok azonban óvatosságra intenek. Kivétel nélkül azt tanácsolják, hogy senkit ne tévesszenek meg a hivatalos magyarázatok, érvelések, mert a megegyezés több csapdát rejt.
A változások ugyanis az élet rengeteg területét érintik, a munka- és élelmiszer-biztonságtól kezdve egészen az online személyiségi jogokig. Ezért nemcsak előnyöket és csapdákat, hanem veszélyeket is jelenthetnek. Például a környezetünkre, az emberek jólétére, az EU eddigi fogyasztóvédelmére és élelmiszer-biztonsági rendszerére, illetve egyéb szabályzóira, de még az igazságszolgáltatás függetlenségére is. Az utóbbira azért, mert az új vitarendezési rendszer (mechanizmus) különleges előjogokat szavatol a külföldi befektető vállalatoknak. Ebből azonban komoly gondok is származhatnak.
A megállapodás ellenzői attól is tartanak, hogy az egyezmény korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét, s kiszolgáltatottá teszi őket a többlethatalommal felruházott multinacionális cégeknek. Szerintük nagy veszélyt rejt, ha a külföldi befektetők kormányokat perelhetnek be.
A kanadai Gabriel Resources cég ebből már ízelítőt is adott: jóval a CETA ideiglenes hatálybalépése előtt (hasonló, kétoldalú befektetési egyezményre hivatkozva) beperelte Romániát, hogy kikényszerítse a verespataki (Roșia Montană) cianidos technológiájú aranybánya megnyitásának engedélyezését. A per miatt az elmúlt hetekben a román kormány kellemetlen helyzetbe került.
Szakértők a CETA egyéb csapdáira is figyelmeztetnek, amelyek bonyodalmakat okozhatnak az európaiaknak. A paktummal ugyanis nemcsak új lehetőségek nyílnak meg az EU előtt, hanem új és erős versenytársak is megjelennek a saját piacán.
Néhány tanulmány ugyanakkor arra világít rá, hogy a CETA alig lendítene valamit a gazdaságon. Becslés szerint az egyezmény révén az uniós bruttó hazai össztermék (GDP) mindössze 0,08, a kanadai pedig legfeljebb 0,76 százalékkal bővülne.
Akad olyan szakmai elemzés is, amely szerint semmi garancia a kölcsönös gazdasági előnyökre. Sőt, a CETA hatására már fél évtized múlva fél százalékkal zsugorodhat az uniós GDP. Ezenkívül a tagállamokban akár 200 ezer, másutt további 80 ezer munkahely szűnhet meg, miközben csökkennek a költségvetési bevételek.
Az is valószínűsíthető, hogy európai farmergazdaságok sokasága omlik össze a CETA nyomán. Kanadából ráadásul olyan (génmanipulált) mezőgazdasági termékek érkezhetnek olcsóbban, amelyeket az uniósnál kevésbé szigorú körülmények között állítottak elő.
