ATrump által történelmi jelentőségűnek nevezett adókönnyítéseket a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia
Lelkesen jelentette be Donald Trump amerikai elnök azt a nagyarányú adóreformtervet, amelynek megvalósításától jelentős változásokat, mindenekelőtt a gazdasági növekedés felgyorsulását reméli. Az általa történelmi jelentőségűnek nevezett adókönnyítéseket azonban a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia. A végszavazás azonban jócskán elhúzódhat, s előfordulhat, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb adócsökkentési programjának megvalósítása csupán 2018-ban kezdődhet.
Trump azt állítja, hogy az adórendszer egyszerűsítését is magába foglaló változások inkább a kisembereknek kedveznek majd. Elsősorban a személyi jövedelemadó jelentős csökkentésének, több adófajta (így az ingatlanadó) megszüntetésének vagy épp a gyermekek után járó adókedvezmények növelésének köszönhetően. A tehermentes jövedelemhatár ugyanakkor megduplázódik: az egyedülálló állampolgárok 12 000 dollárig mentesülnének az adófizetési kötelezettség alól, a házaspárok pedig 24 000 dollárig.
A reform tervezetének másik lényeges eleme a jelenleg 35 százalékos vállalati nyereségadó jelentős (15 százalékos) csökkentése is. Az egyéni vállalkozókat 25 százalékkal adóztatnák.
Trump szerint „ez lesz az elmúlt 80 év legalacsonyabb adója a kis- és középvállalkozások számára”. Az egyelőre nem világos, hogy a kormányzat hogyan pótolná a társasági adó mérséklése miatt kieső tetemes költségvetési bevételeket. Az elnök sem foglalkozik ilyen „apróságokkal”.
Inkább abban bízik, hogy az újítások eredményeként azok az amerikai multinacionális cégek is hazahozzák a nyereségüket, amelyek (a jelenlegi magas adók miatt) eddig inkább külföldön tartották, illetve ott adóztak utána. Trump szerint a visszaáramló nyereségek után beszedett adók révén akár évi 2800 milliárd dollár többletbevételhez juthat az államkassza. Ez az összeg (ha valóban hazatér) azonban még nem lesz elég a könnyítések és kedvezmények miatt keletkező teljes bevételkiesés pótlására.
Az elnököt ez (látszólag) nem zavarja. Ő főleg a remélt előnyöket ismételgeti. Közben arról győzködi honfitársait, hogy a javasolt változásoktól nemcsak bérnövekedésre kell számítani, hanem a versenyképesség javulására és új munkahelyek százezreinek megnyitására is.
Sok elemző azonban óvatosságra int. Szerintük a tervezett adócsökkentések többnyire a tehetős rétegeket segítik majd, nem pedig a bérből és fizetésből élőket, s nem tükrözik azt a korábbi elnöki ígéretet sem, amelyben a középosztály megsegítését helyezte kilátásba.
Az ingatlanadóról is az a szakértők véleménye, hogy eltörlése inkább a gazdagoknak kedvez majd, s nem a kisembereknek. A vállalati nyereségadó csökkentéséről pedig azt tartják, hogy az előnyeit a nagyvállalatok élvezhetik, a kis cégek már kevésbé.
A kétkedők pedig nem értik, hogy az adócsökkentések okozta (tetemes) költségvetési bevételkiesés esetén Trump miből fedezné a – rengeteg pénzbe kerülő – gigantikus infrastruktúra fejlesztési programját, a pazarló egészségügyi rendszert vagy a megnövelt katonai kiadásokat.
