A hódegyházi vadászok a vadászterületük nagy részét is magába foglaló túzokrezervátum területén csak korlátozott keretek között vagy egyáltalán nem vadászhatnak, ami miatt jelentős bevételtől esnek el, és veszélybe került az egyesület további működése, a vadgazdálkodás fenntartása. A probléma megvitatására a múlt héten Hódegyházán járt a Tartományi Környezetvédelmi Intézet szakmunkatársa, NikolaStojnić és a tartományi természetvédelmi felügyelő, GordanaPavkov. A megbeszélésen jelen voltak a csókai, a szajáni és a rezervátum kezelésével megbízott mokrini vadászegyesületek képviselői is.
A hódegyházi vadászok egybehangzóan állították, hogy többszörösen meg vannak károsítva, áprilisban nem vihetik ki a területükre a vadászturistákat őzbakra vadászni, ami a legjelentősebb bevételt jelenti az egyesület számára. Bali Béla, a hódegyházi vadászegyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a valamivel több, mint kétezer hektárt felölelő vadászterületük jelentős része a rezervátum első, legszigorúbban védett zónájába tartozik, és kérik, hogy itt is engedjék meg számukra az őzbakvadászatot és a dúvad, az elszaporodott vaddisznók, a róka, a borz és az egyre több gondot okozó és terjeszkedő sakál gyérítését.
– Ezekből a ragadozókból egyre több van a hódegyházi határban, és nemcsak a vadállományban tesznek kár, de a túzok fészkeit is kifosztják, ezért is csappant meg a túzokállomány. Addig, amíg nem tiltották a vadászatot, érdekes módon több volt a túzok. Korlátozták a kaszálást is, viszont június 15-e után, mikor szabad kaszálni, már öreg a fű, a széna nem alkalmas takarmánynak. Éppen a legszigorúbban védett területen burjánzott el gaz és a nád, oda már a túzok be sem megy, mi meg ki vagyunk tiltva egész éven át, sőt többször fel is jelentettek bennünket – emelte ki Bali Béla.
– A Tartományi Környezetvédelmi Intézet elkészítette a túzokrezervátum 6775 hektárra való kibővítését, és a korlátozott mértékű vadászat lehetővé tételét javasoló tanulmányt, de azt a szerb kormány még nem fogadta el, ezért továbbra is az 1997-ből származó rendelet van érvényben, amely alapján rezervátum A-zónájában tilos mindenféle vadászat. Amíg nem lát napvilágot a hivatalos lapban az új rendelet, addig kénytelen leszek mindenkit feljelenteni és eljárást kezdeményezni ellene, aki megszegi az érvényes rendeletet – világított rá a probléma lényegére Gordana Pavkov környezetvédelmi felügyelő.
– Vadászterületünk legjobb részeire nem mehetünk be, nem vadászhatunk abban az erdőben, amelyet mi, vadászok és elődeink ültettek és gondoztak. Augusztusban a gerlevadászattal egyáltalán nem zavarnánk meg a túzok életét, már régen befejezik addigra a költést és szétszélednek a túzokok, de még sem vihetjük ki a területre a vadászturistákat. A bevételek elapadása az egyesület munkáját rendkívüli módon visszavetik. Mielőbb megoldást kell találnunk, mert ilyen körülmények között hosszú távon nem maradhat fen Hódegyháza egyetlen jól működő, a falu társadalmi életében is jelentős szerepet játszó egyesület – nyomatékosított Piri Bertalan, a vadászegyesület korábbi elnöke.
Kemény teleken élelmet kell biztosítani a túzok helyben maradásához (fotó: Gergely József)
A megbeszélésen jelen volt Ürményi Ferenc, a Vajdasági Vadászszövetség közgyűlésének elnöke is, aki azt javasolta, hogy az érintett vadászegyesületek fogjanak össze és a szövetség támogatásával közösen lépjenek fel és kezdeményezzék az illetékes kormányszerveknél a rezervátum kibővítésére és a terület kezelésére vonatkozó új rendelet mielőbbi elfogadását, ami részben megoldást hozna a hódegyházi vadászok problémájára is. A túzok és a vadállomány megmaradása szempontjából a legnagyobb veszélynek az elszaporodott ragadozókat tartja. A Túzoklegelő Speciális Természetvédelmi Rezervátum kezelője a mokrini Perjanica vadászegyesület elnöke, Petar Burgarčić a túzokvédelem problémájáról szólva elmondta, hogy a téli állományfelmérések alapján 20-25 egyedből áll a túzokpopuláció. A legnagyobb gond, hogy 2009 novemberétől öt kakasnak nyoma veszett, nem tudni, mi lett a sorsuk, valószínűleg elhagyták a területet. Tavaly már mindössze egy ivarérett túzokkakast figyeltek meg költési időben.
A Kárpát-medencei túzokállomány peremén élő hódegyházi kicsiny túzokpopuláció fennmaradása évek óta bizonytalan. A Magyarországon bevált aktív természetvédelmi intézkedések bevezetésével talán meg lehetne őrizni a maradék túzokállományt. A túzok élőhelyének fenntartása, a több ezer hektár megfelelő kezelése folyamatos és komoly ráfordítást igényelne, hathatós állami támogatás nélkül azonban erre vajmi kevés remény mutatkozik.
