Naponta több száz liter tej megy veszendőbe a Sövényházi-farmon (fotó: Gergely Árpád)
Padén, a falu szélén a Betlehem-pusztára néz Sövényházi László farmja, ahol a nyolcvan törzskönyvezett fejőstehén közül jelenleg negyvenet fejnek, egy része most ellik. A jól tejelő tehenek naponta 800 liter tejet adnak, amivel napok óta nem tud mit kezdeni a gazda, mert a sok más tejtermelőhöz hasonlóan a Sövényházi-farmot is letiltotta a szabadkai tejgyár, arra hivatkozva, hogy az előírásosnál több szomatikus sejt (a tőgy belső nyálkahártyájáról folyamatosan leváló sejt) található benne. E sejtek száma kifejt tejben általában akkor szaporodik meg, ha a fejőstehén tőgyében gyulladás keletkezik stressz miatt, vagy mechanikai sérülés éri az állatot.
– Az én teheneimtől fejt tejjel eddig semmiféle probléma nem volt, a baktériumszám a megengedett határértéken jóval belül van. De most előállt a tejgyár egy olyan minőségi megszigorítással, amely alapján bármelyik termelőnek felmondhatnak, és nem veszik át tőlünk a tejet. A fejőstehenek nincsenek kitéve mechanikai vagy más behatásnak, gondozzuk és jó minőségű takarmánnyal látjuk el, a közelmúltban cseréltük le a fejőgépek nyomásszabályzóit, tehát vigyázunk, hogy ne gyakoroljunk az állatok tőgyére nagyobb szívóhatást a kelleténél.
A Kalifornia-tesztet reggel és este is megcsináljuk, minden fejésben lévő tehéntől veszünk mintát, a tőgy négy csöcséből külön-külön fejünk ki egy kevés tejet, amelyre a Belgrádból hozatott reagenst ráöntjük, ami kimutatja, hogy melyik mintában van nagyobb számú hámsejt. Pici fehér csomók láthatók a tejben. Ezzel a módszerrel ki lehet szűrni, meg tudjuk állapítani, melyik tehén teje tartalmaz sok szomatikus sejtet.
Ha az egyik csöcsből nem megfelelő a tejminta, a többi hármat még le lehet fejni, de ez nagyon bonyolulttá teszi a fejést. Sajnos, szemrevételezéssel és tapintással sem lehet sok esetben megállapítani, hogy a tehén tőgye esetleg gyulladásban van, valami miatt több hámsejt kerül a tejbe, amennyi a tejgyár minőségi feltételeinek már nem felel meg. A gyulladásgyanús tehenek tőgyét gyógyszerrel kezeljük, ekkor több napig nem alkalmas a tehén teje fogyasztásra. Állatorvosi segítséget is igénybe véve minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megfeleljen a farmról kikerülő tej. A tehenek tőgyének gyógyszeres kezelése naponta 20 000 dinárba kerül, és nem tudjuk, hogy mennyire lesz eredményes, hogy eleget tudunk-e majd tenni a válogatóssá vált tejgyárnak. Korábban ilyen gondjaink nem voltak. Hogy ennyire válogatnak a nyersanyagban, egyértelműen a felvásárolt mennyiség korlátozását célozza.
Egy hét alatt több mint ötezer liter tej marad a nyakunkon, amivel nem tudunk mit kezdeni, odajutunk, hogy tejjel mossuk a traktorokat – mondta elkeseredésében Sövényházi László tejtermelő, akinek farmján nyolc munkás dolgozik naponta, s ha elhúzódik a tejmizéria, megtörténhet, hogy nagyobb részüknek fel kell mondania, ami a családtagjaikkal együtt több mint húsz ember megélhetését érinti.
A mokrini magántejüzem felajánlotta letiltott tejtermelőknek, hogy 20–22 dinárért átveszi tőlük a tejet, azt a tejet, amiért egyébként prémiummal együtt mintegy 38–40 dinárt kapnának a termelők. Érdekes, hogy a mokrini tejgyárból kikerülő termékek minőségét nem befolyásolja a tejben található hámsejtek mennyisége.
