2024. november 24., vasárnap

Pálinkafőzés űrtechnológiával

A vajdasági pálinkafőzők szép eredményeket értek el a gyulai nemzetközi pálinkafesztiválon
A fesztiválon többek között ilyen kazán is ki volt állítva


Az illat tisztaságát, az illat karakterét, az íz tisztaságát és karakterét, majd e kettő harmóniáját kell értékelni, amikor az ember pálinkát kóstol – oktatta dr. Panyik Gáborné versenyigazgató az úgynevezett társadalmi zsűrit a X. nemzetközi gyulai pálinkafesztiválon.

Kellett is az oktatás, mert erre a zsűrire hárult a feladat, hogy a sok aranyérmes versenyital közül kiválassza a legjobbat, a közönségdíjas pálinkát.

Azt már a korábbi években megtudhattuk, hogy a jó pálinka korántsem egyenlő a torokkaparó kerítésszaggatóval. Most viszont arra mutatott rá a versenyigazgató, hogy nem egyszerű az ágyaspálinkák értékelése – ehhez bizony külön kell edzeni az elbírálókat.

– Nyers gyümölcsből nem igazán finom az ágyaspálinka, mert savasabb lesz az ital. Aszalt gyümölcsből kell készíteni. Az idén kellemes meglepetést okoztak a törkölypálinkák. A közhiedelem úgy tartja, hogy ezek nem valami finom pálinkák, de az idei versenyitalok erre rácáfoltak. Az érlelt pálinkákkal kapcsolatosan is mind több kérdés vetődik fel. Az érlelést az jelenti, hogy a pálinkát fahordóban érlelik legalább hat hónapig, ha 500 literesnél kisebb a hordó. Ha ennél nagyobb, akkor egy évig kell érlelni. Az ópálinkát egy évig érleljük, amennyiben 500 literesnél kisebb a hordó, de ha ennél nagyobb, akkor két évig – magyarázta Panyik Gáborné.

Hogy érlelt pálinkát vagy ópálinkát készítenek-e mifelénk, az nem derült ki, az viszont igen, hogy a vajdasági pálinkafőzők ismét jeleskedtek a megmérettetésben, még akkor is, ha az ő versenyitalaik nem pálinka, hanem gyümölcspárlat néven szálltak ringbe. Sajnos az eredményhirdetésen nem derült ki, hogy a díjazottak honnan érkezetek, csak az hangzott el, hogy a vajdasági Szabó József egy ezüst és egy bronz minősítést nyert, Bene Ákos pedig egy aranyat.

Az viszont kiderült, hogy a Zentai Gazdakör vezetői, Sóti Ferenc és Nagy Miklós egy kazal díjat gyűjtöttek be – azokét a pálinkafőzőkét, akiknek a versenypálinkát az egyesület szervezetten juttatta el a fesztiválra.

Közülük bronzérmet kapott Cvetko Jegdić, Dvorszki Erzsébet és Slavko Golić. Ezüstérmet kapott Zámborszki János, Ősz Szabó Ferenc, Horkai Zsolt, Bagi Vince. Gyálai Antal champion győztes lett, emellett egy arany és két bronz minősítést kapott. Szintén champion győztesek lettek a Kravić fivérek, valamint egy-egy bronz- és aranyérmet kaptak.

A magyarkanizsai Bálint József egymaga két arany-, öt ezüst- és öt bronzérmet mondhat magáénak. Ugyanakkor továbbította pálinkafőző társai versenyitalait is, akik közül szintén sokan kiváló helyezést értek el. Bronzérmet nyert Gulyás László és Slavko Opačić, ezüstöt Ljubiša Bujak, Sátai László és Jurgács Arnold, aranyat Fekete Ibolya.

Bóni László pedig a fesztivál legtöbb érmét nyerte! Összesen 2 bronzot, 10 ezüstöt és 8 aranyat, emellett 3 pálinkája lett champion győztes, valamint az ő pálinkája lett a határon túli legjobb pálinka és a szerbiai országgyőztes pálinka is.

Bóni László az idén másodízben vett részt a gyulai pálinkafesztiválon, mint elmondta, nem régóta főz pálinkát versenyszerűen, illetve kommerciálisan.

– Vajdaságban jó pálinkafőzők vannak, csak az a baj, hogy nincs róla tudomása a világnak, nem tudunk neki megfelelő marketinget csinálni. És az a másik nagy baj, hogy mi nem tudunk összefogni. Lám, Magyarországon milyen jól működik! A gyulai fesztiválon minden nagy cég jelen van. Ott rendszere van a minősítésnek is, folyamatos tréninget szerveznek a zsűri tagjainak, mert a szakszerű bírálat a legfontosabb. Ott már világűri technológiát alkalmaznak a pálinkafőzésben, s ha mi nem tudjuk követni, akkor lemaradunk – vélekedett Bóni László.

Arra az újságírói megjegyzésre, hogy az általa elért eredmények egészen mást mutatnak, mosolyogva válaszolt:

– Mert nekem világűri technológiám van!

Hogy ezzel a technológiával mi mindenből lehet jó pálinkát főzni, az majd egy következő beszélgetés témája lesz. Bálint József viszont kifejtette, már a bírálók körében is fejtörést okoz, hogy manapság mind többen próbálkoznak olyan erdei bogyókkal, amiknek nem sok közük van a hagyományos gyümölcsökhöz. Ittunk áfonyát, erdei szamócát, fekete berkenyét, vadmeggyet – de végül is fogalmunk sem volt róla, hogy milyen illatúnak, ízűnek kellene lennie.

Bálint József szerint nem baj a kísérletező kedv, de a szakemberek is úgy vélik, hogy annak az italnak, amivel a magyar pálinkát akarják képviselni a világban, a hagyományos gyümölcsökből kellene készülnie.

A champion győzteseknek a díjat Habsburg György, a Pálinka Lovagrend tiszteletbeli elnöke adta át

Az eredményhirdetést a vár udvarán tartották

Az ágyaspálinkák rendkívül mutatósak voltak

Ez a kazán már Bóni László főzdéjében áll…

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás