A Vajdasági Nyugdíjalap igazgatóságán a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón a média képviselői szórólapokat is kaptak, amelyen ismertették a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó fontos tudnivalókat, jogokat, feltételeket, a jogok érvényesítéséhez szükséges okmányok jegyzékét, valamint az ápolási térítés meg a testi sérülés utáni térítés megszerzésének feltételeit. Sokan ugyanis nincsenek tisztában jogaikkal, és nem is élnek velük.
A szórólapon többek között az olvasható, hogy rokkantsági nyugdíjra csak a teljesen munkaképtelen személy jogosult. Ha a rokkantságot kiváltó ok munkahelyi baleset vagy szakmai ártalom, akkor nem számít a szolgálati idő. Ha viszont más betegség vagy munkahelyen kívüli baleset miatt vált munkaképtelenné, csak akkor jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha járulékkal lefedett legalább 5 szolgálati éve van. Kivétel a 30 évnél fiatalabb biztosított, azonban életkortól függően szükség van bizonyos szolgálati időre: 20 éves korig legalább 1, 25 éves korig 2, 30 éves korig pedig 3 munkaév a feltétel.
A nyugdíjalap felhívja az érintettek figyelmét a három éven belüli kötelező ellenőrző vizsgálatra. Ez alól fel vannak mentve az 58 évnél idősebbek és azok a személyek, akiknél nincs kilátás egészségi állapotuk javulására. Hangsúlyozzák, hogy nem kell külön kérvényezni az ellenőrző vizsgálatot, az alaptól idézést kapnak a szükséges dokumentumok listájának feltüntetésével. Az ellenőrző vizsgálaton kötelező a megjelenés, különben leállítják a nyugdíjfolyósítást. Ha indokoltan marad távol az idézett személy, ezt igazolnia kell az alapban.
A tudnivalók közé tartozik, hogy ha a rokkantsági nyugdíjas elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, kérheti az átminősítést, tehát öregségi nyugdíjra jogosult. Nem kaphat rokkantsági nyugdíjat az a biztosított, akinek megvan a feltétele az öregségi nyugdíjra.
Az önhibáján kívül állást vesztett munkarokkant, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által fizetett munkanélküli-segély megszűnése után, a rokkantsági nyugdíj felére jogosult. Újbóli elhelyezkedésekor megszűnik a járandóság folyósítása.
A munkahelyéről rokkantsági nyugdíjba vonulónak végkielégítés címén meg kell kapnia legutóbbi háromhavi átlagbérének legalább a háromszorosát. Ezt a munkaadó fizeti ki neki.
Az ápolási térítéssel kapcsolatos tudnivalók a következők:
A nyugdíj nagyságától függetlenül azok a személyek jogosultak pótlékra, akik képtelenek az önálló életre, s alapvető szükségleteik ellátásához külső segítséget igényelnek. Ide tartoznak a mozgásképtelenek, vakok és azok a művese-kezelésre szorulók, akik hetente legalább háromszor mennek dialízisre.
A kérvényt az alap helyi kirendeltségében kell átadni a szakorvosi véleményezéssel együtt. Mellékelni kell a legutóbbi nyugdíjszelvényt és a személyi igazolvány fénymásolatát. Az alap írásban jelzi az időpontot, amikor a betegnek meg kell jelennie a szakorvosi bizottság előtt. Ha valamilyen okból ezt nem teheti meg, más személy is képviselheti a megindoklás és az értesítés felmutatásával. Ha ezt is elmulasztja, megszüntetik az eljárást, tehát nem kaphat ápolási térítést. Megszüntetik a pótlékot akkor is, ha a jogosultat szociális intézményben helyezik el (pl. idősek otthonában) vagy ha más előírás alapján kap segélyt.
A rokkantsági nyugdíjat átutalhatják folyószámlára, de kézbesítheti a posta is. Az utóbbi esetben a kezelési költség 1,4 százalék. Felhatalmazással más is felveheti a nyugdíjas járandóságát, a felhatalmazást azonban évente fel kell újítani.
A vak gyermekek és felnőttek térítésre jogosultak írásra, olvasásra szolgáló különleges segédeszközök vásárlásakor. Munkahelyen történt baleset, vagy szakmai ártalom miatt bekövetkezett testi sérülés esetén térítésre jogosult a biztosított. Elhalálozáskor az alap temetési költségtérítést fizet az elhunyt családjának, illetve annak, aki fedezte a temetés költségeit. Ez az összeg az előző három hónapban megvalósított átlagnyugdíj másfélszeresét teszi ki.
