Az persze hozzátartozik a mindennapokhoz, hogy nem lehet éppen minden tökéletes, a műszaki cikkek között is akad egy-két olyan, amelyik nem felel meg az elvárásoknak, nincs ellátva bizonyos, a termékleírásban közölt funkcióval, vagy kisebb meghibásodásai vannak. Mindezt engedékeny hozzáállással még el is lehetne fogadni, a gond azonban ott kezdődik, amikor a vásárlót az említett panaszok egyikével úgy kiutasítják a boltból, hogy itt-ott szedi össze magát, vagy egy-két hónapra visszaveszik tőle a terméket javításra, s mire a műszaki cikk visszakerül, a vevő a legszívesebben a legközelebbi konténerbe dobná.
Műszaki szeméttelep
A Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesületnél is megerősítették: valóban a műszaki cikkek vásárlása okozza a legtöbb fejfájást hazánkban. Goran Papović, az egyesület vezetője elmondta, az a műszaki áru, mely hazánkba érkezik, európai mércékkel mérve egyszerűen selejtnek számít, hazánk már régóta amolyan műszaki szeméttelep.
– Sok műszaki cikk, melyet nálunk árulnak, Európában már újrafeldolgozásra várt, de a hazai forgalmazók alacsony áron megveszik őket, s eladják itthon is viszonylag olcsón. A hozzánk érkező hűtőberendezések régi freont tartalmaznak, a tévékészülékek nem képesek a digitális műsorszórás vételére, amit persze sehol sem tüntetnek fel, hogy csak a leggyakoribb problémákat említsem. Minden műszaki árunak át kellene esnie háromféle ellenőrzésen, ezek közül a harmadik a termék kiöregedettségét vizsgálja. A hazai piacra érkező áruk nem esnek át mindezen, ezért van az, hogy, igaz, működőképesek, de bármelyik pillanatban meghibásodhatnak.
A piacon létezik néhány olyan „nagyjátékos”, mely megszerezte magának az adott termékek behozatalára vonatkozó fő forgalmazói jogot, a „kisjátékosok” ezáltal labdába sem rúghatnak, mert ha új és megfelelő terméket is akarnának beszállítani, nem fizetődik ki, hiszen províziót kell fizetniük az elsődleges beszállítóknak.
Szerviz, ami nincs
További gondot jelentenek a műszaki cikkek hazai piacán a termékek karbantartásában illetékes fiktív szervizek – mondják a fogyasztóvédelmisek. Minderre persze csak akkor jön rá a fogyasztó, ha baj van, s felvenné a garancialevélben szereplő szervizzel a kapcsolatot. Más esetekben létezik a szerviz, de például ha a vásárló nem biztos abban, hogyan kell használatba állítani az adott berendezést, azt nem hajlandók helyette elvégezni, ha viszont maga teszi meg, érvényét veszti a garancia.
Mégis mit tehet a vásárló, ha az említett számos visszaélés egyikének az áldozatává válik? A jelen pillanatban az állami felügyelőségekkel összeköttetésben levő fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálati vonal hívását lehet ajánlani, ha már az adott üzlettel nem tudunk boldogulni. Az említett egyesületben nem sok jót mondtak el munkájukról, mégis jobb, ha erről magunk is meggyőződünk, más választásunk amúgy sem igen van.
Halló,0800/103-104 A 0800/ 103-104-es, ingyenesen tárcsázható számon kérdésünkre elmondták: a panasztevés procedúrája úgy indul, hogy a telefonosok felveszik adatainkat, felírják elérhetőségünket, panaszunkat. Mindezt továbbítják az ügyfélszolgálat jogászaihoz, ott megvizsgálják az adott esetet, s jogi tanácsot fogalmaznak meg. A jogorvoslattal 14 óra után hívnak vissza bennünket, s ha van értelme, értesítik az illetékes felügyelőséget, hogy reagáljon a kérdésben. Az ügyfélszolgálatnál tisztában vannak vele, hogy a fogyasztóvédelem még gyerekcipőben jár hazánkban, de a hamarosan képviselőház elé terjesztendő új fogyasztóvédelmi törvénytől maguk is sokat várnak, s a fogyasztók jogainak teljes tiszteletben tartását remélik. Addig is arra bátorítanak mindenkit: ismerjék meg fogyasztói jogaikat, s merjenek lépni saját érdekükben, ha okuk van rá. |
