A piacra dobott áruért januártól már ugyanúgy kellene felelniük a hazai forgalmazóknak, árusoknak is, mint az EU tagállamaiban. Sőt, jobban. Az európai törvény idevágó cikkelye kimondja: a gyártót terheli a felelősség a hibás berendezés okozta károk miatt. A hazai ehhez még világosabbá téve a hibáztathatóságot hozzáteszi: függetlenül attól, hogy a gyártó tudott-e az adott hibáról vagy sem.
A köztársasági parlament által a múlt héten elfogadott, januártól életbe lépő új fogyasztóvédelmi törvény esetében most már egyre kevesebben vitatják, hogy megfelel-e az európai előírásoknak. A rosszmájúak azonban nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy megjegyezzék: könnyű papírra vetni valamit, ám betartani, alkalmazni, a társadalmi szabályrendszer részévé tenni már egészen más dolog. Pedig az Európai Unióban a nálunk most elfogadott fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek nagy részét, pontosabban a termékért vállalt felelősségről szóló előírásokat még a múlt század nyolcvanas éveiben, 1985-ben elfogadták.
A piacra dobott áruért januártól ugyanúgy kéne felelniük a hazai forgalmazóknak, árusoknak is, mint az EU tagállamaiban. Sőt, jobban. Az európai törvény idevágó cikkelye egyértelműen kimondja, hogy a gyártót terheli a felelősség a hibás berendezés okozta károk miatt. A hazai törvény – ehhez még világosabbá téve a helyzetet – hozzáteszi: függetlenül attól, hogy a gyártó tudott-e az adott hibáról vagy sem. Ha tehát egy berendezés, nem külső tényező, mint például rövidzárlat, villámcsapás, hanem gyártási hiba hatására okoz a vevőnek anyagi károkat, a gyártónak fizetnie kell.
MI A TERMÉK ÉS KI SZÁMÍTHAT GYÁRTÓNAK?
A törvény termékként értelmez minden olyan különálló, illetve más berendezésbe illeszthető, beépíthető tárgyat, melyet valamely gyártó, előállító kínál a fogyasztóknak. Azenergiaforrások, például a villanyáram, földgáz is idetartozik. A gyártó fogalmát az új törvény teljesen átveszi az európai szövegből: gyártónak számít az adott termék, nyersanyag, alkatrész előállítója, s minden olyan magán- vagy jogi személy, aki/amely nevét, védjegyét adja egy termékhez, és minden forgalmazó, mely kereskedelmi céllal (áruba bocsátás, lízingelés) az országbaszállít. Ha az adott terméken nincs feltüntetve annak gyártója, az elárusítót terheli a gyártó felelőssége, s ugyanez érvényes azokban az esetekben is, amikor a importőr adatai hiányoznak – a törvény automatikusan gyártóként tekint annak árusítójára.
A GYÁRTÁS IDEJE MINT KULCS
Az európai és a hazai jogszabály is egyértelműen kimondja, a fogyasztónak joga van arra, hogy megfizettesse a kárpótlást, ha igazolni tudja, hogy a termék hibájából kára származott. Azt már valamivel nehezebb megragadni, mikor is számít egy termék hibásnak. A törvény szerint akkor, ha az adottárucikk nem nyújtja a tőle „elvárható” biztonságot előállításának idejében. A gyártás ideje fontos tényező a felelősség megállapításában, hiszen nem tekinthető hibásnak egy termék csak azért, mert később egy annál minőségibb került a piacra. A gyártót nem terheli a felelősség, ha bizonyítani tudja, hogy a gyártás pillanatában még nem volt jelen az adott probléma, vagy azt, hogy nem kereskedelmi célokkal állította elő az árucikket, illetve azt, hogy a termék meghibásodása annak az állam által előírt rendelkezésekkel való összhangba állítása során jelentkezett. Ez voltaképp azt jelenti, hogy ha egy berendezést kötelező érvényű állami határozat szerint új alkatrésszel, funkcióval kell ellátni, mellyel az eredetileg nem volt ellátva, nem okolható előállítója az esetleges károkért. Ilyen esetekben egy megoldásunk marad, megkísérelni a lehetetlent: az államon behajtani az elszenvedett kár értékét.
A HAZAI TÖRVÉNY SZIGORA
Termék okozta kár minden olyan nem magán az árucikken bekövetkezett kár, mely annak használatából keletkezett, és az egyén balesetét vagy vagyonának kárát okozta. Az európai előírások felmentik a gyártót a hibákért vállalt felelősség terhe alól, ha az adott időszak tudományos-műszaki ismeretei még nem tették lehetővé a gond észlelését. A hazai törvény ezt a kitételt nem veszi át, ezenkívül ötszáz euróban állapítja meg a termék által előidézett kár minimális összegét az európai törvény, a hazai ellenben nem határoz meg efféle minimumot.
