A hazai fogyasztóvédelem gondjaira korántsem tett pontot az év elején életbe lépett új törvény, bármennyire is azonos az európai rendeletekkel, bármennyire is igyekszik rendet teremteni a kereskedők és vásárlók közötti viszony területén – állítják a fogyasztóvédők. Továbbra is gondot okoz az, ami már a 2005-ben elfogadott törvény meghozása után is felmerült: nem tudni, pontosan melyik fogyasztóvédelmi szervezetek jogosultak arra, hogy a vásárlók érdekvédelmében fellépjenek és tagokat delegáljanak a fogyasztókat érintő kérdésekkel foglalkozó állami bizottságokba – egyszóval, hogy képviseljék a fogyasztót. Mindez ugyanolyan ismeretlen ma is, mint hat évvel ezelőtt, mert fittyet hányva a törvény rendelkezésére, a kereskedelmi minisztérium még mindig nem tette közzé a szerbiai fogyasztóvédelmi szervezetek nyilvántartását.
Amíg ez nem történik meg, aligha lehet Szerbiában európai minőségű fogyasztóvédelemről beszélni – figyelmeztettek már több ízben a Szerbiai Fogyasztók Asszociációjánál (APOS). Most újra követelik az illetékes minisztériumtól, hogy tegyen eleget a sokat dicsért törvény rendelkezésének, s végre állítsa össze e szervezetek hivatalos listáját.
Az APOS decemberi kiadványában joggal teszi fel a kérdést, hogyan válaszolhat Szerbia az Európai Unió fogyasztókat érintő kérdéseire, ha nem rendelkezik az azokat alátámasztó iratokkal, tényekkel. Az EU kérdőívében többek között arra is rákérdeznek, tevékenykednek-e az országban a fogyasztók érdekeit védő szervezetek, jelenleg milyen helyzetben vannak, hány ilyen szervezet létezik, kik a tagjaik, hogyan segíti működésüket a kormány, honnan finanszírozzák ezeket, s országos szintű fogyasztóvédelmi szervezetekről van-e szó. Egyértelmű, hogy ezekre a kérdésekre nem lehet hozzávetőleges választ adni, azaz, hogy körülbelül hetven ilyen szervezetünk van, s többé-kevésbé jól megvannak, köszönik szépen...
Jelenleg, e nyilvántartás nélkül, valóban annyit lehet tudni, hogy 69 fogyasztóvédelmi szervezet létezik nálunk, vannak közöttük országos, tartományi és helyi szintűek is, egyesek tevékenyebbek, ismertebbek a többinél. Ezek alapján azonban még nem derül ki, melyek jogosultak arra, hogy a tanácsadói testületekben helyet kapjanak, hogy részt vegyenek a bírósági és megegyezéses alapon történő eljárásokban és az állami szervekkel folyatott egyéb kérdéses ügyekben.
– A médiában politikusainknak köszönhetően állandósult az az illúzió, mely szerint az új fogyasztóvédelmi törvény biztonságot adott a fogyasztóknak, holott az igazság az, hogy magában az intézményes rendszerben semmilyen érdemleges változás nem ment végbe – jelentette ki a minap Edina Popov, az APOS igazgatóbizottságának elnöke.
A kereskedelmi miniszter többször is kijelentette, az új törvény bizonyos területeken még az európainál is jobban védi a fogyasztókat. Popov szerint ez fikció marad mindaddig, amíg nem tesznek konkrét lépéseket. Elvárása szerint egy európai mércékkel létrehozott nyilvántartás megmutatná, hogy a véltnél jóval kevesebb a fogyasztóvédelmi szervezetek száma, ami nem lenne baj, hisz kiszűrné azokat, amelyek valójában nem is foglalkoznak fogyasztóvédelemmel, így a többi szervezet létrehozhatna egy erős érdekvédelmi hálózatot.
A Belgrádi Fogyasztóvédelmi Mozgalomnál is úgy értékelték tegnap, hogy a jelen körülmények és az érvényben lévő eljárások nem tudják szavatolni az új fogyasztóvédelmi törvény betartását. Bírálták azokat a rendelkezéseit, melyek a termékkel elégedetlen fogyasztó pénzvisszatérítésére vonatkoznak, a jogszabály ugyanis az első helyre a hibaelhárítás lehetőségét, illetve az árucikk cseréjét irányozza elő. Ugyanakkor jónak tartják a garancia kétéves időszakra történő bővítését és a telefonon, interneten keresztül lebonyolított vásárláskor az áruk kéthetes visszaküldési jogának bevezetését. |
