A közelmúltig hiába hőbörögtek azok a polgárok, akik bankhitelt vettek fel, s lényegében akkor elfogadták a változó kamatláb alkalmazását. Sok esetben azonban ez a kitétel volt az úgynevezett „kisbetűs” szöveg, amire az ügyfelek jelentős része egyáltalán nem figyel, hiszen örül, hogy a banki hitel segítségével lakáshoz, kocsihoz vagy más tartós vagyontárgyhoz juthat. Márpedig ez az ominózus szöveg szokta tartalmazni, hogy „a bank a saját ügyviteli politikájával összhangban módosíthatja a kamat nagyságát”.
Hogy ez mit jelent, aligha kell külön magyarázni. A szerencsejátékban és a hitelek használásában a rulett tulajdonosa, illetve a bank semmiképpen sem veszíthet. A legtöbb esetben extra jövedelmet valósíthat meg. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a magyar kormány „megkérte” az anyaországban működő pénzintézeteket, hogy „bankadó” formájában igen komoly összegekkel járuljanak hozzá az ország gazdaságának megmentéséhez. A bankok kezdetben erélyesen tiltakoztak, majd „futottak néhány kört”, és végül beadták derekukat. Sok milliárd forintról van szó, mégsem mentek tönkre. Volt miből.
Nálunk sem jobb a helyzet. A pénzintézmények igen sok esetben feltüntetik a hitelszerződésben, hogy a kamat változó. Ez ellen nincs apelláta.
Nagyjából egy évvel ezelőtt egy fővárosi polgár az igazságszolgáltatás elé vitte a dolgot, mivel a számára lakáshitelt nyújtó bank önhatalmúlag megemelte a szerződésben rögzített kamatlábat, s ezzel lényegében megszegte a vállalt kötelezettségét. Rajta kívül még hárman keresték igazukat a bíróságon, s az elsőfokú ítélet szerint a bank nemcsak köteles visszaállítani a kamatot a szerződött szintre, hanem a jogtalanul levont összeget is vissza kell adnia az ügyfélnek.
A fenti eset minden bizonnyal tanulságul szolgálhat azoknak, akiket bankjuk ily módon megrövidített, de elfogadták a kész tények politikáját, mert úgy érzik, hogy a bankok ellen nincs esélyük. Az ügyvédek azonban ezt másképp látják. Sőt érkeztek olyan hírek is, hogy egyes jogtudorok igen vehemensen készülnek az esetleg következő perekre. Persze az ilyen esetekben nagy segítséget nyújthat a károsultnak a fogyasztóvédők egyesülete, de neki nincs semmilyen jogköre, tehát ha valaki bizonyítani is tudja, hogy a neki hitelt folyósított bank a szerződés ellenében emelte a kamatot, megfelelő ügyvéd által bírósághoz fordulhat. A hozzáértők szerint nem kell attól tartani, hogy amit az ítélet a javukra fordít, azt az összeget elviszi az ügyvéd, hiszen ha jogerőre emelkedik az ítélet, a nyertes fél ügyvédi költségeit (általában 400–500 euró dinárértékét) is a vesztes fizeti.
Ha tömegessé válik a bankok elleni eljárás, könnyen megeshet, hogy a pénzintézetek az eddigieknél is nehezebben tudják kihelyezni pénzüket, s ezzel is lényegében kénytelenek lesznek szembenézni a kapzsiságukkal.
