Zobnatica szerb nyelven zabföldet jelent, de bizonyos források szerint a lovak nyakába akasztott zabos zsákról kapta a nevét. Zobnatica – ritkán hallott magyar nevén Andrásnépe – ma Topolya területéhez tartozik, valójában a topolyai helyi közösség részét képezi, a város központjától mindössze néhány kilométere található. A települést a fellelhető dokumentumokban 1543-ban említik először. Egy 1679-ben kelt okirat szerint hat forint és egy pár csizma volt a tized, amit az ott lakók a püspökségnek fizettek. Az 1743-ban készült ún. „örök érvényű” szerződéssel Zobnaticát, mint a 12 puszta egyikét, Szabadka városához csatolták. Később Mária Terézia 1750-ben a Vojnits családnak adományozta.
Megtekinthető a ménes, a Lovas Múzeum, a Galéria, a műemlékvédelem alatt álló Törley-kastély
Nagy hagyománya van itt a lótenyésztésnek: az első ménest a bajsai Vojnits Illés hozta létre még 1779-ben. A Vojnitsok marhatenyésztéssel is foglalkoztak a környező legelőkön. A lovak egész éven át szabad ég alatt tartózkodtak, erősek voltak, ezért az osztrák császári katonaság is igénybe vette őket. A család büszkesége volt még a Vojnits Simon által tenyésztett magyar szürkemarha-állomány.
A 18. században a Törley családnak is volt itt birtoka, ahova telivér angol kancákat vásároltak, amelyeket arab ménekkel kereszteztek. A lovak leszármazása 1779-ig visszamenőleg is kimutatható. A Törleyek építették meg a ma védelem alatt álló, hotelként szolgáló kastélyt 1882-ben, klasszicista stílusban. A híres budafoki pezsgőgyáros, Törley József testvére, Gyula építtette. A Törley-kastély a néhány évvel ezelőtt végrehajtott felújítás során visszanyerte eredeti formáját, így most úgy néz ki, mint közvetlenül az építése után. Az épület a Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.
Még ma is tenyésztenek Zobnaticán angol félvéreket, amelyeket bácskai lóként tartanak nyilván. A harmadik ménestartással foglalkozó család a Lelbach család volt. Tulajdonukba akkor került a birtok, amikor Lelbach Gyula feleségül vette Vojnits Máté egyetlen leányát. A család versenyistállót nyitott, amelynek Rabló nevű lova 1925-ben megnyerte a Jugoszláv Királyság első derbijének fődíját.
A lovak-, lovassportok- és természetkedvelők számára is jó úti cél lehet a Bácska szívében található, nagy múltú létesítmény
Érdekes még megemlíteni, hogy 1887-ben Kiss Lajos földbirtokos zobnatica-pusztai tanyáján, előbb egy építkezés, majd faültetés során több hun sírra akadtak. A 2800 hektáros birtok, valamint a lóversenypálya és az épületek ma üzletemberek tulajdonában vannak. A második világháborút követően a mezőgazdasági birtokot és a ménest is államosították. Vojnits Bélától az állam 1947-ben kobozta el a család vagyonát, 15 hold földet hagyva meg neki. A szocialista korszakban állami birtokként működött Zobnatica, ekkor épült a Jadran Hotel, a Lovas Múzeum és az ország egyik legszebbjének számító lóversenypálya, valamint a fedett lovarda is. Ezek ma mind az impozáns zobnaticai idegenforgalmi komplexum részét képezik, melynek keretében szálloda és étterem is működik, de helyet kapott az állandó lovas kiállítás, a képgaléria, a szobrok, a hatalmas park, a lóversenypálya és a lovarda is.
A hatalmas birtok szerves része az óriási lóversenypálya, lelátóval. Nemrégiben már volt egy lóverseny és júniusban is szerveznek majd egyet.
Az utóbbi években ezen a pályán szervezték meg a Vajdasági Vágtát, a budapesti nemzeti rendezvény, a Nemzeti Vágta délvidéki előfutamát. A vágtára rendszeresen mintegy tízezren látogatnak ki. Idén május 19-én kerül sor a hatodik Vajdasági Vágtára. Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatója a Vágta előkészületeivel kapcsolatos sajtótájékoztatón a szervezők nevében elmondta, hogy idén a versenynek otthont adó zobnaticai idegenforgalmi komplexum képviselőjével rekordidő alatt tudtak megegyezni a szerződés feltételeit illetően. A rendezvényen az előfutamok és a döntő mellett néptánc-produkciókat és lovasprogramokat is láthat majd a közönség. A zobnaticai turisztikai központ ezúttal is finom ételeket és italokat kínál majd, a szervezők pedig kialakítják a helyszínen a hagyományos mesterségek utcáját, ahol a kézművesek mutatkozhatnak be.
Nagy hagyománya van itt a lovaglásnak, lótenyésztésnek
A zobnaticai lóversenypálya kiváló helyszínt biztosít a Vajdasági Vágtának
A lovak, a lovassportok, a horgászat, a vadászat szerelmeseinek, valamint a természet kedvelőknek, akik a város zajától szeretnének egy időre mentesülni, jó úti cél lehet a Bácska szívében található, nagy múltú létesítmény.
MAJÁLIS ZOBNATICÁN
Nikola Bojović, az idegenforgalmi részleg menedzsere elmondta, hogy a május elsejei ünnepek idején a zobnaticai turisztikai központ egész napos nyitva tartással várja a kirándulókat. Megtekinthető a ménes, a Lovas Múzeum, a Galéria, a műemlékvédelem alatt álló Törley-kastély. A Lovas Múzeumot 1986-ben hozták létre, és a maga nemében Európában is egyedülálló, hogy miért, arról érdemes személyesen meggyőződni. Lehet lovagolni és kocsikázni, gyerekek számára vonzó és biztonságos játszóteret építettek ki. A különféle ételeket és italokat kedvező áron kínálják, élőzene is lesz a szórakozni vágyóknak. Nem csak az ünnepek idején várják a látogatókat. A hotelt és az éttermet, illetve az egész komplexumot felújították. Harminc kétágyas szoba áll a látogatók rendelkezésére. A vendéglőben 150-en férnek el egyszerre és különféle rendezvények helyszínéül szolgálhat. Amennyiben lakodalomról van szó, vagy hasonló rendezvényt szerveznek, 300–350 főt tudnak fogadni. Az üzleti tárgyalások, konferenciák, prezentációk megtartására alkalmas terem teljes felszereléssel 25–30 fős csoportok rendelkezésére áll. Bojović elmondása szerint Újvidékről és Belgrádból érkezik a legtöbb vendég Zobnaticára. Általában egy-egy hétvégét töltenek itt. Ők a természet közelségében eltöltött aktív pihenés, a tiszta levegőn tett nagy séták, kerékpározás, vadászat, vagy horgászás mellett a lovaglás, a lovas élet világába is betekintést nyerhetnek.
A meglévő százhektáros áfonyaültetvényt idén tovább bővítették
IDEGENFORGALOM ÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS
A zobnaticai víztározó – a település mellett, az idegenforgalmi komplexum közvetlen közelében – 1976-ban készült el, ma már hivatalosan a Topolyai-tó nevet viseli. A Bács-ér völgyének legalacsonyabb részén, Topolya és Karađorđevo mellett húzódik, összfelülete 250 hektár, hossza 5,2 km, legnagyobb szélessége 700 m. Egy 300 méter hosszú, 7 m magas földgát építésével készült. Teljes térfogata 4,8 millió köbméter. Évente ennek mintegy a fele öntözésre használható. Ez a tó teszi lehetővé, hogy öntözéssel sikeres növénytermesztést folytassanak Zobnaticán. Az egyesült arab emírségekbeli, abu-dzabi székhelyű Elite Agro nevű vállalat a nemzetközi színtéren is az egyik legnagyobb zöldségféle- és gyümölcsexportőrnek számít. Az egykor méneséről híres zobnaticai mezőgazdasági birtokot is ez a cégcsoport vásárolta meg, pontosabban az itt megalapított leányvállalatuk, a Yugo Elite Agrar tulajdonát képezi. Az idegenforgalom mellett megmaradt a mezőgazdaság is, mint alaptevékenység. Tavaly százhektárnyi áfonyaültetvényt telepítettek, idén pedig további területeket ültettek be áfonyával. A teljes területet csepegtető rendszerrel öntözhetővé tették, emellett jégvédő háló védik a támrendszerrel telepített ültetvényeket. Ostoja Todorović, az áfonyatermesztési részleg főagronómusa elmondta, hogy a fürtös áfonya termesztése első és egyedülálló vállalkozásnak tekinthető Vajdaság és Szerbia területén is. A meglévő százhektáros területet idén tovább bővítették. Az egész régió szempontjából jelentős lehet ez a vállalkozás, hiszen a legjobb szakemberek alkalmazása mellett a szüret idején nagyszámú idénymunkásra lesz majd szükség, ami a foglalkoztatás szempontjából jelentős. Már ebben az évben számítanak termésre, a zömét exportra szánják. A termelésvezető elmondása szerint a fürtös áfonya termesztéséből hektáronként 70-szer több jövedelemre számítanak, mint pl. a búza esetében, de hektáronként 25-ször nagyobb befektetést igényel, mint a kenyérgabona. Az áfonyaültetvények bővítése mellett más zöldségfélék és gyümölcsfajták termesztését is fontolgatják. 2016-ban burgonyatermesztéssel is elkezdtek foglalkozni. 2017-ben pedig már vöröshagymát is termeltek. Burgonyát tavaly 253 hektáron termesztettek, míg hagymát 36 hektáron. A közeljövőben más, ezen a területen nem szokványos növények termesztésének a beindítását is tervezik.
