Még el sem kezdődött a világ 19 legfejlettebb ipari államát és legnagyobb feltörekvő országát, valamint az EU-t összefogó G20-csoport hamburgi csúcskonferenciája, már tüntetésektől volt hangos a város. A tiltakozók néhol a rendőrökkel is összecsaptak.
A hét eleje óta folyamatosan gyarapodott az elégedetlenkedők és a biztonsági erők tábora. Érthető okokból. Hamburg ugyanis péntektől egy olyan kétnapos rendezvény házigazdája, amelyet rendkívüli érdeklődés övez világszerte. A magas rangú vendégek biztonságáról ezért húszezer hazai és külföldi rendőr gondoskodik, akiknek a munkáját terrorelhárítók, titkos ügynökök, műszaki akadályok és még sok minden(ki) más segíti.
A terror- és egyéb veszély miatt (júniusban) még az országhatár ellenőrzését is visszaállították. Az igazán szigorú biztonsági intézkedéseket azonban Hamburgban lehet megtapasztalni, ahol a legidősebbek sem láttak még ilyen fokú készültséget.
A rendezvény helyszínét, s a biztonsági zónákat majdnem 8 kilométer hosszú kordonrendszerrel zárták le. Néhol a védelemhez különleges, átlátszó mobil falakat is használnak. A nagy igyekezet eredményeként a tanácskozás kezdetére az észak-német kikötőváros egyes részei már-már erődítményre hasonlítottak.
A szigorú óvintézkedések ellenére tömegek készültek arra, hogy a csúcstalálkozó idején is minél nagyobb lármát és felfordulást keltsenek. Esetleg más módon hívják fel magukra vagy egy-egy globális problémára, égető kérdésre a figyelmet.
A konferencia apropóján 29 nagyobb és rengeteg kisebb rendezvényt jelentettek be a szervezők. A rendőrség ezért százezernél is több tüntető „fogadására” készült fel.
Persze azzal is számolt, hogy nem mindenki akar békésen tiltakozni. A korábbi csúcsértekezletek némelyikén erre ugyanis már akadt példa. Akkor fanatikus globalizációellenes mozgalmak véres incidenseket provokáltak.
A legelszántabb csoportok ezúttal azzal fenyegetőztek, hogy Hamburgot pokollá változtatják.
Radikális baloldali és szakszervezeti aktivisták pedig azt ígérték, hogy a találkozó mai zárónapján utakat zárnak le. Alighanem a tiltakozás durvább formáitól sem zárkóznak el. Számukra ugyanis a G20-tanácskozás a gonosz kapitalizmus, a nemzetközi nagytőke és a jelenkor bajait okozó hatalmak képviselőinek haszontalan, provokatív, egyszersmind kártékony rendezvénye.
Zöldszervezetek és környezetvédelmi mozgalmak is hallatták a hangjukat. Ezek újabban azt szeretnék elérni, hogy a G20-tagok vállaljanak határozottabb szerepet a klímaváltozás elleni harcban és a fejlődő országok segélyezésében.
Békés rendezvényekből is akadt bőven. Civil mozgalmak például fesztivált szerveztek a fenntartható fejlődés támogatására; a fellépők között volt a G20-találkozó egyik résztvevője, Justin Trudeau kanadai kormányfő is.
A csúcs azonban demonstrációk nélkül is eleve rázósnak ígérkezett. Részben a témák, részben a világot nyomasztó kérdésekben tapasztalható eltérő álláspontok miatt.
A vendéglátó Angela Merkel német kancellár ezért már a hét derekán jelezte: nehéz és bizonytalan kimenetelű tárgyalásokra kell készülni. Javasolta ugyanakkor olyan témák napirendre tűzését, mint a szabad piac és kereskedelem, a fogyasztóvédelem, a klímaváltozás, a fenntartható fejődés és a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő elosztása.
Üzenete nem meglepő, hiszen a világ vezető ipari hatalmait tömörítő G-7 csoport májusban tartott olaszországi csúcstalálkozóján mély ellentét mutatkozott Donald Trump amerikai elnök és a többi résztvevő között a globális felmelegedés, a nemzetközi szabad kereskedelem és a migráció kérdésében. A nagyok között egyéb területeken is súrlódások vannak, miközben Németország és Kína igyekszik betölteni azokat a helyeket (a klímavédelemben és a szabad kereskedelemben), ahonnan az USA – Trump politikáját követve – hátrébb húzódik.
Az amerikai elnök ezúttal is hozta a formáját. Hamburg előtt előbb felkereste Varsót, ahol részt vett az Adriai-, Balti- és Fekete-tenger közötti térség együttműködését szorgalmazó Három Tenger Kezdeményezés (TSI) csúcsértekezletén. Berlin emiatt fel is idegesítette magát, hiszen a balti, kelet-európai és nyugat-balkáni államokat, továbbá Ausztriát magában foglaló 12 tagú regionális csoport tavalyi létrehozásának leplezett céljai között szerepel az EU politikájának befolyásolása (a közösség megosztása, illetve a nyugati magországok ellensúlyozása), Németország európai hegemóniájának megakadályozása és Moszkva sakkban tartása. Trump varsói vizitje egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a TSI melyik nagyhatalmi központ „sugalmazására” jött létre.
Hamburgi útját még nagyobb várakozás előzte meg, hiszen elnökként először látogatott Németországba, amelyet korábban inkább csak bírált; hol a védelmi és gazdasági-kereskedelmi, hol a migrációs politikája miatt, kiélezve ezáltal a kétoldalú viszonyt.
A G20-tanácskozás igazi tétje Trump és Vlagyimir Putyin külön megbeszélése. Az amerikai elnök már sok jót mondott az orosz államfőről, de eddig nem találkoztak, a két ország kapcsolatai pedig még mindig fagyosak. Hamburg után talán másmilyenek lesznek.
