Közép-Bácskában, a hosszan tartó szárazságot követően a hét elején hullott négyzetméterenkénti mintegy 25–50 liternyi csapadék nagyon jól jött a kapásnövényekre. Sajnos azonban vannak olyan parcellák, ahol a csapadékhiány következtében már olyan rossz állapotban volt a kukorica és a napraforgó is, hogy termésre még így sem lehet számítani. A későn, április második felében vetett kukoricák rosszabb állapotban vannak a korai vetésűeknél, és főleg az 500–600–700-as éréscsoportba tartózó hibrideknél lehet terméskieséssel számolni.
Egyes parcellákon nem is lesz termés
Ajánlatos megkezdeni a tarlóhántást
Az aszályt és a forróságot nehezen viselték a szántóföldi növények. Egyik haszonnövényből sem lehet rekordtermésre számítani az idén. Vannak olyan parcellák is, ahol egyáltalán nem lesz termés.
A kalászosok betakarítását követő tarlóhántást is hátráltatta a szárazság. A talaj felső rétege ugyanis annyira kiszáradt, hogy művelésre alkalmatlanná vált. Mindig hálátlan dolog azonban becslésekbe bocsátkozni. Még a szélsőségesnek nevezhető csapadékhiány ellenére is vannak ígéretes parcellák, de rekordtermésre senki se számítson. A csapadék eloszlása is nagyon eltért, még kisebb területeken belül is. Általánosságban azonban az a helyzet, hogy a sokévi átlaghoz képest idén, illetve ebben a termelési ciklusban négyzetméterenként 130–200 literrel kevesebb csapadék hullott. Mivel csupán kis területeken öntöztek és az extrém hőmérsékletek közepette az sem mindig kellően hatékony, a várható terméskiesésből eredő károk milliárdokra tehetőek. Talán nem túlzás azt állítani, elemi csapásként tekinthetünk az idei aszályra. Mindez hosszú távú következményeket von majd maga után. A gazdasági következményei pedig hatványozottan majd az év vége felé fognak megmutatkozni, és rányomják a bélyegüket a jövő év gazdálkodására is. A feldolgozóipar is kevesebb nyersanyagra számíthat, és azt is drágábban lehet majd beszerezni. Az ebből eredő drágulást pedig mindenki megérzi. Az export alakulását is kedvezőtlenül befolyásolhatják a fejlemények, hiszen közismert, hogy országunk jelentős kukoricaexportőrnek számít.
SOK ESETBEN KÉSŐN JÖTT A CSAPADÉK
Bábi Lajos agronómus, a topolyai Gazdakör elnöke szerint a kukoricatáblák nagyon eltérő képet mutatnak. A hosszan tartó csapadékhiány rányomta a bélyegét az ültetvényekre. Ahol megtörtént a megtermékenyítés, ott a napokban hullott csapadék még elősegíti a szemnövekedést. Ahol azonban már elmaradt a kötés, ott az eső sem segít a gazdán, nem lesz termés. A kukoricák a hosszan tartó kánikula idején elkezdtek száradni, az alsó levelek sárgulni. Általában csak a korai hibrideknél elfogadható a megtermékenyítés, a későbbieknél akár 100 százalékos terméskiesés is lehet. A vízhiány a növények fejlődésében is megmutatkozott, de a magas hőmérsékletek és a száraz levegő a megtermékenyítésre is kedvezőtlenül hatott. Van, ahol a szár viszonylag szépen fejlett, de nincsenek szemek a csöveken. A napraforgó viszonylag szárazságtűrő, de az idei csapadékhiány következtében ezen olajnövény esetében is terméskiesésre számíthatunk. A hosszan tartó aszály megviselte a szóját is. A nagy melegben a növény eldobta a virágokat, és a megszokottnál jóval kevesebb hüvelyt fejlesztett, ami a hozamokon is meg fog majd mutatkozni.
Bacsa Zoltán bajsai termelő
Bacsa Zoltán bajsai mezőgazdasági termelő elmondása szerint a határ most nagyon vegyes képet mutat. Az alkalmazott agrotechnika, a föld fekvése, minősége, a területenként eltérő csapadékmennyiség és a fajtaválasztás mellett számos tényező hatott ki a tarka kép kialakulására. Április 25-e és május 1-e között vetette a kukoricáját, ami a körülményekhez képest még viszonylag jó állapotban van. A 640-es érési csoportba tartozó hibridet is ültetett, ami sokak korábban megfogalmazott véleménye szerint már kiment „divatból”, most viszont a körülményekhez képest ígéretesen néznek ki a növények. A szakemberek mindig előszeretettel ajánlják az istállótrágya felhasználását és az általában valóban mindig jó eredményeket is hozott. Most viszont az történt, hogy a szárazság következtében az intenzíven istállótrágyázott parcellákon a növények kiégtek, tönkrementek. A napraforgó talán valamivel jobban viseli a szárazságot, de biztos, hogy idén a hozamok elmaradnak a tavalyitól, amikor holdanként 21 mázsát sikerült betakarítania. Bacsa szerint a mélyen gyökerező lucerna is megsínyli a szárazságot. Egy háromholdas parcelláról az első kaszálás után 300, a második után 190, míg a harmadik betakarítást követően már csak 120 préselt bálát sikerült betakarítani.
AZ ÖNTÖZÉST IS SZAKSZERŰEN KELL VÉGEZNI
Fenyvesi Árpád mezőgazdasági mérnök, a topolyai Mezőgazdasági Iskola tanüzemének vezetője elmondta, hogy a tangazdaságon művelt területeken már a kora tavaszi időszakban igyekeztek a talaj nedvességtartalmát a barázdák lezárásával megőrizni, ami egy speciális agrotechnikai művelet. Ez nagyon fontos volt idén, hiszen a csapadékszegény telet követően a tavasz az átlaghoz képest négyzetméterenként 100–150 liternyi csapadékhiánnyal kezdődött. Mindezt tetézte, hogy májusban jelentkeztek az első hőhullámok. Ezután pedig másfél-két hónapon át egy csepp sem esett. A tangazdaság területén van két kis víztározó, ebből 15–20 hektárt öntöztek, elsősorban a vízigényes kultúrákat, a szóját és a lucernát. A szélsőségesen meleg időszakokban azonban az öntözést is az éjszakai, hajnali órákra kellett korlátozni, ellenkező esetben a növények stressz hatásának lettek volna kitéve. A tangazdaság gyümölcsösében az almaültetvényeken csepegtető öntözéssel pótolják a hiányzó nedvességet. Ezzel is csínján kell azonban bánni. Jelenleg az almák a tanüzemi ültetvényen nagyobbak is az ebben az időszakban megszokottnál, ezért az öntözést is egy kicsit visszafogták. Fenyvesi szerint ugyanis az öntözés képes ugyan megnövelni a mennyiséget, de a minőség kárára. Ha túlöntözik, kevésbé lesz ízletes a gyümölcs, de még az eltarthatóságára is kihathat.
FONTOS A TALAJELEMZÉS
A mindössze térdig érő napraforgó nem nagy hozammal kecsegtet
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy most érdemes elvégeztetni a talajelemzést. A topolyai közégben a termelők részére ez ingyenes, az önkormányzat a költségvetéséből pénzeli az analízisek elvégzését. Barcsik Márta, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat növényvédő szakembere szerint az árpa, a búza, és az olajrepce utáni tarlókat mielőbb ajánlatos felhántani. Ezzel a nyári műveléssel megvédhetik a talaj nedvességtartalmát, de hatásos a gyomok terjedésének megakadályozásában is.
A szakember szerint ajánlatos ilyenkor elvégezni a talajmintavételt, és kielemeztetni a talaj termőképességét. A növénytermesztők ugyanis ilyen adatok birtokában tudni fogják, hogy esetleg milyen hatóanyagokat kell pótolni, illetve elkerülhetik a felesleges költségeket, ha valamit mégsem kell pótolni. A topolyai önkormányzat a községi költségvetésben előirányzott eszközökből fedezi a talaj termőképességének kivizsgálását, így az a gazdálkodók számára ingyenes. A díjmentes analízist a topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat laboratóriumában lehet elvégeztetni. Barcsik Márta elmondta, hogy a pontos laboratóriumi talajvizsgálati eredmények alapfeltétele a szakszerű, szabványos, a szakmai szempontok betartásával elvégzett mintavétel, melynek célja mindig az egy-egy területre jellemző átlagminta vétele kell, hogy legyen. A talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására csak a szakszerűen vett minta alkalmas. Egy szakszerűen vételezett átlagminta öthektárnyi területről nyújt információkat. Az önkormányzat is öt hektáronként ismeri el a költségeket. Abban az esetben, amikor a parcella területe meghaladja az öt hektárt, akkor is öt hektáronként kell analizálni. A szántóföldi kultúrák esetében a megművelt rétegből, tehát a 25–30 centiméteres mélységből kell mintát venni. Ennek során úgy kell eljárni, hogy a vizsgálandó területről a részmintákat az elképzelt átló mentén vagy cikcakk vonalban vesszük. Legalább 10–20 pontról ajánlott mintát begyűjteni. Törekedni kell rá, hogy a kiemelt részminták hozzávetőlegesen azonos tömegűek legyenek. Mintegy fél kilogrammnyit kell egy-egy helyen kiemelni, majd az így összegyűjtött mintákat homogenizálni, vagyis alaposan összekeverni. Végül ebből kell kiemelni a mintegy 1–1,5 kg tömegű átlagmintát, melyet felcímkézve egy polietilén zacskóban kell a laboratóriumban átadni. Egy formanyomtatványt is ki kell tölteni, melybe be kell írni a termelő adatait. Azt is ajánlatos megadni, hogy a gazdálkodó mit szeretne termelni a jövőben ezen a területen. A talaj termőképességének ingyenes vizsgálatával kapcsolatban bővebb tájékoztatás a Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat épületében kapható, Topolyán, a Fő utca 103. alatt munkanapokon 7-től 14 óráig, illetve a 024/714-121-es telefonszámon.
