Augusztus végén a Kunszentmiklós melletti Apajpusztán rendezték meg 400 000 látogató részvételével a háromnapos Magyarok Országos Gyűlését, a MOGY-ot. A hagyományápoló rendezvény részeként második alkalommal karikásostor-világbajnokságot is tartottak, amelyre Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról és Szerbiából érkeztek gyermek és felnőtt versenyzők, főként magyarok. Köztük a tizennégy esztendős adai ifj. Sziráki Miklós is, aki a huszonöt fős gyermekmezőnyben a harmadik helyen végzett. Az ifjú ostoros a verseny mellett a karikás ostor forgatásának titkairól is beszámolt.
– A világbajnokságon az első versenyszám egyperces bemutató volt, amelyen mérték a csapásszámot, hogy percenként hányat pattintok az ostorral, továbbá voltak kötelező elemek, vagyis meghatározott csapásfajtákat kellett bemutatni, valamint osztályozták a technikát is – mesélte ifj. Sziráki Miklós. – A bemutatón csikós, gulyás, kanász, lelkecske, huszárnyolcas, farkasűző, kétkezes ostorcsapásfajtákat mutattam be, amit végezetül csikós, gulyás, fonák, C és a kanász csapással zártam le. Ezeket összekötöttem, így folyamatos volt a karikás ostorral bemutatott mozdulatsor. A második versenyszám egy akadálypálya volt. Különböző akadályokat kellett teljesíteni időre, és közben fegyverként használtuk az ostort, többek között céloztunk vele. Mindkét korosztály azonos akadálypályán versenyzett, azzal, hogy a felnőtteknek még egy 25 kilós bárányt is cipelniük kellett magukkal az akadályok teljesítése közben. A versenyen harmadik helyet érdemeltem ki a gyermekkategóriában, amely tizennégy éves korig terjedt. Az idősebbek már a felnőtt kategóriában versenyeztek. Az első hely megszerzésétől száz-egynéhány pont, a másodiktól viszont mindössze két pont választott el. A győztes egy magyarországi fiú lett, a második helyezett versenyző is magyarországi lett, egy leány. Az első két ostoros pénzjutalomban részesült, én harmadikként egy Bohos Tamás készítette gyermek karikás ostort kaptam ajándékba, ami a szobám falára kerül emlékként. Ez az ostor nekem már kicsi, hiszen a versenyen is már felnőtt ostorral versenyeztem, ami jóval hosszabb – közölte az ostoros.
Az ostor forgatásánál nem mindegy, hogy milyen karikás ostor veszünk a kezünkben. Ifj. Sziráki Miklós elmondta, hogy lehet venni ostort Vajdaságban és Szerbiában is, de ezek vásári ostorok, és nem sokra megyünk velük. Jó karikás ostort Magyarországon érdemes vásárolni, mégpedig Szemerédi- vagy Bohos-féle ostort. Mint mondta, a karikás ostorok között az egyik legkiválóbb márkának a Bohos-ostor számít, amelyen jómaga is megtanulta az ostorforgatást. Megjegyezte, hogy az ostort máskor az állatok terelésére, illetve harcra használták, mert a végébe, a sudárba ólomgolyót helyeztek. Ha ilyen ostorral végigvágtak az emberen, akkor az felhasította a bőrt.
Emellett saját szórakoztatásukra is használták a legények, akik szilveszterkor nem kínai petárdával, hanem ostorral durrogtak. Bár ifj. Sziráki Miklós jó ostorforgató, és szereti az ostort, de Szilveszter napján ő is inkább a petárdát választja, ha nagy zajt akar csapni. Az ifjú ostorostól megtudtuk, hogy a régi időkben a jó karikás ostor nemcsak hasznos háztáji eszköz volt az állatok terelésénél és ügyes, szakavatott kézben fegyver, hanem egyben státuszszimbólum is. Elmondta, hogy a bőrfonatból készült és az ostor részét képező vendégnyaknak nem sok gyakorlati haszna volt, de ezek száma a tulajdonos gazdagságát volt hivatott hirdetni. Tehát minél több volt a vendégnyak az ostorban, annál tehetősebb volt a tulajdonosa. Ifj. Sziráki Miklós megjegyezte, hogy a bőrből és fából készült karikás ostor részét képezi még az ostornyél és a fonat, amelyek közé szokták beépíteni a vendégnyakat. Továbbá az ostornak van még a csapó és sudár része. Elmondta, hogy a gyerek ostorok ára 6000 forinttól kezdődik, az általa nyert ostor 10 000 forintba kerül. A saját felnőtt ostorát viszont, amelyen használ, 22 000 forintér vette Magyarországon. A tavalyi világbajnokság felnőtt győztese pedig egy olyan karikás ostort kapott ajándékba, amely 300 000 forintba került, és arannyal volt díszítve a nyele.
– Az ostorozással a baranta, vagyis az ősi magyar harcművészet révén kerültem kapcsolatban. A barantának ugyanis része az ostorhasználat. Vannak alapvető csapáselemek, amelyeket meg kell tanulni, mégpedig a farkasűző, csikós, gulyás, kanász és lelkecske csapásfajta. Ha ezeket elsajátítunk, azután már lehet gyakorolni a csapásfajtákat felvonultató technikákat, és különbözőképpen pattogtatni az ostorral – magyarázta az ostoros. – Négy évvel ezelőtt, tízévesen kezdtem el az ostorozást. Az öt alapelemet félév alatt elsajátítottam, majd folyamatosan gyakoroltam otthon és barantaedzésen az adai Csodaszarvas Barantacsapattal. Nálam az ostor folyamatos használatban van. Itthon a kertben szoktam gyakorolni, aminek biztosan örülnek a szomszédok, mert ez nagyon hangos eszköz. A múlt év végén már megkérdezte a szomszéd, hogy mennyi petárdát vásároltam szilveszterre, mert azt hitte, hogy petárdázok, pedig csak ostoroztam. Az ostor nagyon hangos tud lenni, hiszen ez az első olyan, ember által készített eszköz, amely átlépi a hangsebességet. Az ostor azért ad durranó hangot, mert használat közben a sudár része átlépi a hangsebességet. Nemcsak hangos azonban, hanem veszélyes is lehet. A gyakorlás közben előfordulhatnak balesetek, bár magamat még rendesen nem csaptam végig. Viszont apám, aki félmeztelen gyakorolt az egyik nyáron, úgy végigvágta magát ostorral, hogy a hátán felszakadt és kivérzett a bőr. Van, akinek kiszakadt a dobhártyája, mert úgy húzta az ostort, hogy a füle mellett durrant, de az ember akár saját fülkagylóját is leszakíthatja ostorozás közben. A karikás ostor forgatását ennek ellenére ajánlom mindenkinek, lányoknak és fiúknak, hiszen az ostor megszólaltatásához nemcsak testi erő kell, hanem technika is. A testi erő önmagában nem elég. A MOGY-on elsőként én szólaltattam meg a hétméteres ostort, felnőttek is próbálkoztak, de egyiküknek sem sikerült – közölte ifj. Sziráki Miklós.
