A kanizsai Járáson, azaz a Kapitány-réten a múlt század elején kutat fúrtak a szikes pusztán nagy számban legelő jószág itatására. Az artézi kútról hamarosan kiderült, hogy a vize az ember egészségére, az emésztésre és a sajgó végtagokra egyaránt csodálatosan jó hatással van. Innen ered a Csodakút elnevezés.
A Tisza-parti városka és a környező falvak meg a tanyavilág lakói körében hamar népszerű lett a Csodakút vize. Nem sokat kellett várni, és befektetők is akadtak, akik megépítették az első fürdőt, és palackozni kezdték a Csodakút vízét. Sajnos a jónak hamar véget vetett az első világháború. Később azonban újjáéledt a fürdőturizmus Magyarkanizsán, aminek már kereken száz esztendeje.
A Magyarkanizsai Gyógyfürdő – Rehabilitációs Szakkórház a nyáron volt száz éves, a centenáriumi évfordulóról november végén emlékeztek meg alkalmi ünnepség keretében. A fürdő munkájáról, a pénzelési nehézségekről és a fejlesztési lehetőségekről dr. Slobodanka Drndarski igazgatónővel beszélgettünk.
– A Magyarkanizsai Gyógyfürdő – Rehabilitációs Szakkórház fő tevékenysége továbbra is az egészségügyi szolgáltatásokban teljesedik ki, elsősorban a rehabilitációs szolgáltatások jelentik a fő tevékenységet. Főként a mozgásszervi betegségben szenvedőket, a különféle műtéteken átesett betegeket küldik hozzánk rehabilitációra. A kezeléseket igénybe vevők száma az utóbbi időben jelentősen megcsappant, nem mintha egészségesebb lenne a lakosság, mint korábban, sőt az átlagéletkor növekedésével egyre több a mozgásszervi panasz, viszont egyre kevesebb pénz jut az egészségügyben a betegek, a műtéten átesett személyek utókezelésére.
Az orvosi szakbizottság elé kerülő betegek szigorúbb elbírálás alá esnek, a szakorvosok, ismerve az anyagi lehetőségeket, csak a legindokoltabb esetekben javasolják a gyógyfürdős terápiákat. A kevesebb beteg természetesen kevesebb bevételt jelent a fürdő számára. Az egészségügyi alapok tavaly 11 hónap alatt még 1385 beteget utaltak hozzánk, akik összesen 36 és félezer napot töltöttek el a fürdőben, akikkel szakorvosaink foglalkoztak. Idén már kevesebbet, alig több mint ezerszáz beteget küldtek Magyarkanizsára, akik kevesebb, mint harmincezer napot töltöttek el nálunk. Egy év leforgása alatt mintegy húsz százalékkal, ötödével csökkent a hozzánk irányított betegek száma. Évente a fürdő a nem bentlakók ambulanciás kezeléseire 9 millió dinárt kap. Ez nem sok, ha tudjuk, hogy mekkora körzetből járnak hozzánk mozgásszervi panaszokkal az emberek. Magyarországon jobb a helyzet, mozgásszervi panaszokkal a dolgozók kétszer 15 napot tölthetnek ambulanciás kezeléssel az ország bármelyik fürdőjében, és az állam fizeti.
A fürdőt magánszervezésben felkeresők száma viszont valamennyivel növekedett, a tavalyi 1400-ról másfélezer fölé emelkedett a számuk, és összesen több mint tizenhétezer napot töltöttek a fürdőben. Szerény növekedés tapasztalható a katonai egészségbiztosítást élvező betegek számában is, és volt még 173 személy, akik úgymond veszélyes munkahelyen dolgoznak, és időnként a munkaszervezetük elküldi őket a fürdőbe. A felsoroltak mellett a kisnyugdíjasok járnak hozzánk szép számban, évente 750-en, 800-an vannak azok, akik újabban ötévente gyógyüdülésen vehetnek részt a nyugdíjbiztosítási alap támogatásával.
A beutalt betegek számának folyamatos csökkenése miatt a hétvégeken, ünnepnapokon és más alkalmakkor egyénileg, családosan és csoportosan hozzánk érkező vendégekre összpontosítunk, a hétvégi gyógyfürdő-látogatások népszerűsítésével próbáljuk pótolni a bevételkiesést. A magánszervezésben vagy turistacsoportokkal érkezők közel ötezer vendégnapot töltöttek nálunk, ami ezerrel több, mint tavaly volt. Az éves bevételünk negyven százaléka származik az egészségügyi alapoktól, a többit magunk kerestük a vendéglátással. Igyekezetünknek köszönve idén is pozitív a fürdő mérlege.
Egy turistairoda szervezésében ősztől tavaszig havonta egy-egy autóbusz nyugdíjas érkezik hozzánk Szlovéniából. A szlovén fürdők inkább a wellness irányába mentek el, és drágábbak is. Különösen az tetszik a szlovén nyugdíjasoknak, hogy nálunk egyénre szabott rehabilitációs kezeléseket kapnak. A többi volt tagköztársaságból és Izraelből is van érdeklődés a szolgáltatásaink iránt.
A bevételeinkhez hozzájárul még a sportcsarnok kiadása válogatottak, például a dzsúdózok felkészítésére. Nemzetközi tornák vannak, a kézilabdatorna például sokakat vonz, nálunk készül fel az angolai és a bahreini válogatott. Különböző profilú csapatok készülhetnek fel a versenyekre, rendelkezünk megfelelő kondi- és edzőtermekkel, teljes ellátást tudunk biztosítani a sportolóknak. Egy orvost elküldtünk sportorvosi továbbképzésre, hogy a fürdőben készülő sportolók rendelkezésre állhasson egy sport-szakorvos is.
Mivel a fürdő állami intézmény, az új költségvetési rendszerben jövőre nem rendelkezhetünk maradéktalanul a saját bevételeinkkel, a törvényalkotók szerint ugyanis a jövedelem megvalósításához az állam vagyonát használjuk. Annyi biztos, hogy nem rendelkezhetünk maradéktalanul a bevételeinkkel, ami fennakadást okozhat az alkalmazottak kifizetésében. Az állami intézményekben meghirdetett létszámstop a fürdőt is érinti, nem alkalmazhatunk új munkaerőt két évig.
Tavaly a Tartományi Nagyberuházási Alap támogatásával sikerült befejezni a tetőtér beépítését. Az energiatakarékosság jegyében felszerelt napkollektoroknak köszönve kevesebb áram fogy a konyhában. A tartományi egészségügyi titkárság támogatásával a gyógyfürdőben új információs rendszert építettünk ki. A fürdő dolgozói folyamatos továbbképzéseken vesznek részt. Idén kétmillió dinárt kaptunk, amiből kisebb karbantartási munkálatokra, a mosodára és kisebb vízvezeték-javításokra költöttünk. A terápiás részlegünkben a gyógyvíz- és gyógysár-kezelés körülményein szeretnénk javítani, jövőre felújítjuk ezt a már harminc éve épült részleget. Az elsődleges cél megtartani a szolgáltatásaink minőségét, amelyről ismert a gyógyfürdő – mondta Slobodanka Drndarski.
