Tavaly megváltoztak a vagyonadó elszámolásának a feltételei, január 1-jétől megszűnt a telekbér, népszerű nevén a levegőadó, beolvadt a vagyonadóba, amit az új adózási törvény szabályoz. A törvényes rendelkezés értelmében minden önkormányzat, így a zentai képviselő-testület is határozatot hozott a polgárok (könyvvitelt nem vezető adóalanyok) adóbevallási kötelezettségéről. A lakosság körében számos igaz és téves információ kereng arra vonatkozóan, hogy mi is a polgár teendője, kinek és hogyan kell adóbevallást tenni azon a bizonyos PPI-2-es űrlapon, amely magyar nyelven is hozzáférhető lesz, mondják a politikusaink.
Zentán egy 60 négyzetméteres Homoki lakás évi vagyonadója mindössze 1728 dinár (Fotó: Gergely József)
A zentai önkormányzatban Kanyó Marianna, az adóügyi alosztály vezetője készségesen állt a rendelkezésünkre adóügyekben. Tőle kérdeztük meg, hogy a tízezres nagyságrendet meghaladó adóköteles polgár mindegyikének a hivatal elé kell-e járulnia, és átadni a kitöltött új PPI-2-es űrlapot. Szabadkán ugyanis több mint ötvenezer adóbevallással számolnak, ami egyenlő lehet a káosszal. A tumultus csökkentése érdekében a szabadkai községi tanács június végéig meghosszabbította az adóbevallás határidejét, és a polgárok a helyi közösségekben is átveszik a polgároktól a vagyonadó-bevallást.
– A polgároknak, akinek már be volt jelentve az ingatlanjuk, nem kell új PPI-2-es űrlapot kitölteniük. A terepen ugyanis volt 2011-ben összeírás, nem várhatjuk el lakosságtól, hogy tömegesen itt tolongjanak a városházán. Tehát amennyiben 2013 végéig be volt jelentve az ingatlanjuk, lakás, lakóház, garázs, építkezési telek és mezőgazdasági földterület, nem szükséges egyenként bejönniük a hivatalba új adóbevallást tenni. A mi dolgunk, hogy a kataszteri hivatal nyilvántartásából kiszedjük az adóalany nevén lévő ingatlanok méretét, és megállapítsuk a kategóriáját.
Az építkezési telek – minden tíz árnál nagyobb –, a mezőgazdasági földterület, lakás és ház, az ügyviteli tevékenység végzésére alkalmas objektumok mind-mind más-más adózási tarifa alá esnek. A víkendházak esetében például, ha különálló épületről van szó, akkor az lakóháznak minősül, ha viszont valamilyen objektum része, akkor lakásként kezelik.
Érdekes, hogy a törvényalkotó kifelejtette a vagyonadó elszámoltatásából a melléképületeket. Amíg például a garázsok után vagyonadót kell fizetni, addig a garázsnál akár tízszer vagy többszörösen nagyobb istálló, ól, terményraktár, takarmányfészer stb. után nem kell az idén vagyonadót fizetni. Jövőre azonban már lehet, hogy eszébe jut az államnak ez a kimaradt adóbevételi forrás.
Nagyságrendben milyen mértékű megterhelést jelent az ingatlanok után fizetendő vagyonadó?
– A melléképületek nélkül is drága lesz a vagyonadó, hiszen már a 10 árt meghaladó, tehát a 11 árnyi telek vagy mezőgazdasági terület után is adózni kell. Nem egyértelmű viszont, hogy mi a helyzet akkor, ha valakinek háromszor 5 árnyi ingatlan van a birtokában. Érdekesen alakul a helyzet 150 zentai telek esetében, amelyek ugyan meghaladják a tíz árat, de ha a rájuk épített objektumok alapterületét kivonjuk, akkor már nem érik el a tíz árat. Telek címén csak a szabadon hagyott, be nem épített területet számíthatjuk fel. Zenta községben 8640 háztartást tartanak nyilván, a 150 kérdéses placc nem nagy tételt jelent adóbevétel szempontjából.
A mezőgazdasági területek után a földtulajdonosok az elmúlt húsz évben, 1994 és 2013 között gyakorlatilag elhanyagolható nagyságú kataszteri jövedelemadót fizettek. Tavaly községünkben a mezőgazdasági földterületek után összesen 31 000 dinár kataszteri jövedelemadót számláztunk. Többe került a leves, mint a hús. Ez az adózási forma csak veszteséget hozott, kétségtelenül változtatni kellett rajta, de az új vagyonadó sokba fog kerülni, bár a község méltányos áralapot határozott meg a termőföldek esetében.
A törvény lehetőséget adott volna 110-120 dináros négyzetméter utáni ár meghatározására, de községi képviselő-testület a 80 dináros méltányosabb árat vette alapul. Ez az egy kategória van, ami alapján kiszámíthatjuk a föld után járó vagyonadót. Tehát egy hektár 10 000 négyzetméter, ezt megszorozva 80 dinárral megkapjuk a termőföld átlagosnak mondható árát, a hektáronkénti 800 000 dinárt. Vagyonadó címén a mezőgazdasági földterülettel rendelkezőknek a termőföld árának egy ezredét (a szorzószám 0,1%) kell befizetni. Zenta községben ez egy hektárra kivetítve 800 dinár adót jelent. A korábbi kataszteri jövedelemadóhoz viszonyítva ez az összeg már nem jelképes megterhelés a földtulajdonosok számára, de nem is eget verő. Nem az volt a cél, hogy minél nagyobb legyen a község bevétele, hanem, hogy betömjük a költségvetésben keletkezett lyukakat.
Az ingatlanok után mekkora adóval számolthat a polgár?
– A kommunális infrastruktúra és a közlekedési feltételek figyelembe vételével Zenta község területén minimum két zónát lehet és kell megállapítani, a harmadik zónát a lakott településen kívüli mezőgazdasági területek alkotják. A második zónába tartoznak a község falvai, Bogaras, Felsőhegy, Kevi és Tornyos. A zónákon belüli ingatlanok értékének a megállapításához a tavalyi év január 1-jétől szeptember 30-éig terjedő időszakban megvalósultingatlanforgalom alapján, három érvényes eladási szerződés átlagát alapul véve kellett kiszámítani az árakat ingatlanfajtánként. Az adóhivatal és a statisztikai hivatal is adott adatokat. Ha zónánként nem tudunk találni három-három valós ingatlanforgalmi szerződést, akkor a törvény azt mondja, hogy a két szomszédos zóna ingatlanforgalmi árainak átlagát kell alapul venni. Házra és lakásra nem volt gond érvényes eladási szerződéseket találni, de ügyviteli helyiségre és garázsra az első zónában sem találtunk olyan szerződést, amely alapul szolgálhatott volna a négyzetméterenkénti ár megállapítására.
Emiatt a zónánkénti kedvezmény nem alkalmazható. A második zónában 20, a harmadikban pedig 40 százalék kedvezményt lehetett elszámolni az eddigi évek során. Az említett körülmények miatt a város központjában és a külterületeken egyforma árakat vagyunk kénytelenek alkalmazni. Sajnos a minőségi elemek alkalmazását is megszüntette a törvény. Egyre megy, hogy milyen építőanyagból készült az ingatlan, tégla, vályog vagy egyéb. Az ingatlan felszereltsége, úgymond komfortossága sem nyom a latba a négyzetméterenkénti ár kiszámításában.
Az eladási szerződések átlaga alapján a lakások négyzetmétere 32 000, míg a lakóházak esetében 30 000 dinárra jött ki, ami az új építésű lakóházak tulajdonosai számára jobban megfelel, de mivel csak a négyzetméter számít, az épület anyaga és felszereltsége nem, a régi vályog vagy vert falú házak tulajdonosai joggal háboroghatnak, hogy miért kell nekik ugyanannyi vagyonadót fizetni a ház, lakás négyzetmétere után, mint egy új épület tulajdonosának. Sajnos a törvény tartalmaz ilyen és ehhez hasonló igazságtalanságokat.
A lakások, házak ingatlanadójának alapjául az épület külső falain belüli hasznos lakóterületet vesszük alapul, a közfalalkat nem vonjuk ki, az bonyolítaná a számítást. Nem számít lakófelületnek a terasz, a nem adaptált belső tér, a lakótömbben pedig a közös lépcsőház.
Az új adótörvény betűje szerint az ingatlanok amortizációját nem kötelező figyelembe venni, de mi ragaszkodtunk hozzá. Amortizáció címén a maximálisan alkalmazható egy százalék éves értékcsökkentést alkalmazzuk, legtöbb 40 évre. A számítások alkalmával tehát egy negyvenéves ház vagy lakás vagyonadójából levonhatunk 40 százalékot, ami jelentős kedvezmény az ingatlan tulajdonosa számára.
Említsünk néhány példát a lakások, házak vagyonadó kiszámítására!
– Zentán a Homok-lakótelep miden lakástulajdonosa maximális 40 százalékos amortizációs kedvezményre számíthat, hiszen a lakótelepet több mint négy évtizede, a múlt század hetvenes éveinek elején építették. További kedvezményt jelent, ha a lakásban folyamatosan laknak, tehát nem áll üresen, ami további 50 százalék kedvezményt a tulajdonosnak. Egy 60 négyzetméteres lakófelülettel rendelkező homoki lakás vagyonadója: a négyzetméterenkénti 32 000 dináros árat alapul véve, levonva a 40 százalékos (40 évre) amortizációt és beszorozva 0,3%-al (a lakásokra megszabott szorzószám), 3456 dinárt kapunk, amit még meg kell felezni, ha a lakásban folyamatosan alaknak. Így azután már Zentán egy 60 négyzetméteres, homoki lakás évi vagyonadója mindössze 1728 dinárt tesz ki, ami nem terheli meg túlságosan a családi kasszát. Az összeget négy egyenlő részben kell törleszteni, negyedévenként kapják a polgárok a fizetendő összeget csekken – foglalta össze a vagyonadó-fizetéssel kapcsolatos tudnivalókat Kanyó Marianna.
Évente két alkalommal lehet vagyonadó-bevallást tenni, de a hivatal azon nyomban kérhet a polgároktól új adóbevallást, ha a dokumentumok ellenőrzésénél kiderül, hogy változás, gyarapodás történt az illető ingatlanjaiban.
FÖLDADÓ HÁROMEZER DINÁR FELETT IS
A fejletlen községek közé tartozó Csókán három zónába sorolták a termőföldeket, ennek alapján 19,3 dinártól 30,9 dinárig tejed a termőföldek becsült négyzetméterenkénti árra. Az alacsony árat azonban a legmagasabb alkalmazható szorzószámmal, a 0,3%-al szorozzák be, ami az első zónában több mint 900 dinár vagyonadót jelent hektáronként. Zentán 800 dinárt kell fizetni hektárjára, ott viszont nincs alacsonyabb kategória. Szabadkán nem egy, hanem nyolc kategóriába sorolták a termőföldeket, és a legjobb minőségű földterületek után 3270 dinár vagyonadót kell fizetnie a tulajdonosnak évente, míg a negyediktől a nyolcadik kategóriáig ez az összeg 1635 dinár hektáronként, ami még így is duplája a zentainak. A néhány felsorolt példából is kitetszik, hogy mekkora tarkaság, és milyen nagy eltérések vannak termőföldekre kiszabott vagyonadó nagyságában. Hasonló a helyzet a lakások és házak utáni vagyonadó elszámolásában is.
