Az éjszakai sétáknak köszönhetően az elmúlt időszakban sikerült Szajánban visszaszorítani az elharapózott lopásokat.
- Az őszi munkák végeztével az ismétlődő betörések és lopások miatt újra megkezdjük az éjszakai sétáinkat, amikor is két-három fős csoportok felváltva járják a falu utcáit, és minden rendellenességet feljegyeznek, ha gyanús járművet, idegeneket látnak, értesítik a rendőrséget. Semmiféle intézkedésre nem vagyunk jogosultak, viszont az éberség és a tudat, hogy éjszaka is jelen vagyunk az utcákon és közterületeken elrettentő hatással van a potenciális elkövetőkre – mondta a falu polgármestere.
Zombori Róbert, a VMSZ helyi szervezetének az elnöke szerint is szükség van az éberségre, annál is inkább, mert már fényes nappal is betörnek üresen álló házakba, szélesek és hosszúak a porták, ami megkönnyíti az észrevétlen behatolást. Egyesek már odáig szemtelenedtek, hogy fényes nappal betörnek, és az értéktárgyakat, pláne, ha pénzt vagy ékszert találnak, gyorsan elemelik.
– A közelmúltban történt, hogy a felségem egyedül élő nagymamáját csak néhány órára vittük el otthonról, hogy lássa az elsőáldozó unokáját, de mire hazavittük a mamát, volt mit látni, a tolvajok dunyhát és a párnákat is ellopták, kellett nekik a toll. A rendőrség kiszállt a helyszínre, elvégezték a helyszínelést. Az egyik nyomozónak eszébe jutott, hogy megnézi a szomszédos üres házat is, nem ott rejtették-e el a lopott holmit várva az éj sötétjét. És mit ad isten, megkerült a dunyha és a többi holmi. Egyre inkább elszemtelenednek a tolvajok. A helybeliek összejátszanak a vidékiekkel – mondta Zombori Róbert.
Sajnos vannak olyan szajániak, akik nem is jelentik a lopást, a rendőrség pedig joggal érvel azzal, hogy nem is olyan sok a lopás a faluban, a bejelentések, a statisztika ezt mutatja. Minden lopást jelenteni kell, mert utána már nem hivatkozhatunk a dokumentálatlan estekre.
--A nagykikindai rendőrség nagyon rosszul áll felszereléssel, megtörtént, hogy gyanús személyekre lettünk figyelmesek, utánuk kellett volna menni és ellenőrizni őket, de a ügyeletes rendőrök autójában nem volt üzemanyag. Saját elmondásuk szerint is még nyolcvan rendőrt kellene munkába állítani a község lakosságának és területének a figyelembe vételével. Hivatalosan még ennyi rendőr járna, de pénz híján nincs mód alkalmazásukra – sorolja Róbert a panaszokat.
A központ tele van romával ilyenkor, figyelik, ki ment el otthonról, mindnyájan elmentek-e kukoricát szedni, stb.
A falufejlesztés lehetőségeiről, a folyamatban lévő és tervezett beruházásokról Apró Kornéltól, a falu elnökétől kértünk tájékoztatót:
– Több beruházásunk is folyamatban vagy előkészületben van, bár a helyi járulékból egyre vékonyabban csordogál a pénz, és ahhoz sem tudunk hozzájutni, csak nagy nehézségek árán.
Eddigi beruházásokra a községi költségvetésből átutalták a pénzt a helyi közösségnek, és azok végezték el a közbeszerzést és a munkák kifizetését. Az idei évtől a községi költségvetésből a falvak nem kapják el a számukra jóváhagyott eszközöket, az összeg rendeltetését meghatározhatjuk, de azután a városigazgatási alap veszi kezébe a dolgokat, elvégzik a közbeszerzést, kiválasztják a kivitelezőt, és kifizetik az elvégzett munkát. Úgymond megkímélnek bennünket a pénzzel való „bajlódástól”. Mi sem költhettük volna másra a céleszközöket, mégis elvették tőlünk a beruházásokra szánt eszközök kezelését, amit mással nem tudok magyarázni, mint hogy visszaélések gyanúja áll fenn, a jelenlegi községi hatalomban sajnos nem bízunk meg maradéktalanul, a falvaknak szánt pénzek kezelése, központosítása visszaélésekre ad alkalmat, lehetőséget – magyarázta a polgármester.
A közbeszerzések kiírásával sajnos késik a városigazgatási alap, már ki kellett volna írni egy közkút felállítására a közbeszerzést. Az ivóvíz nálunk a többi bánáti településhez viszonyítva a legjobb minőségű, ennek ellenére tervbe vettük egy tisztított vizet adó ivókút felállítását, beüzemelését, ha már a község többi településén van ilyen kút, és használják az emberek. Nem állunk el a közkút megépítésétől, hiszen a községi költségvetésből jóvá van rá hagyva 2 millió dinár. Valószínű, hogy az idén már nem készül el a közkút. A problémával felkerestem a városigazgatási alap igazgatónőjét, de nem tudott magyarázatot adni a késlekedésre. Ígéretet kaptunk, hogy átutalják a helyi közösségünknek a pénzt, és kötünk egy szerződést a kút munkálatainak a finanszírozásáról, hogy ne maradjunk pénz nélkül.
A templomunk eleje nemrég újult meg, de az északi oldaláról már teljesen lehullott a vakolat, a templom oldalának újravakolására egymillió dinárt tervezünk elkölteni, összesen 3,3 millió dinár állt a rendelkezésünkre idén, amiből gazdálkodhatunk. A munkálatokra júliusban kiírták a közbeszerzési pályázatot. A község fizeti a munkát, mi pedig az egyház jóvoltából biztosítjuk az állványzatot, amely itt áll kihasználatlanul, az adminisztráció késlekedése miatt egyre inkább kifutunk az időből, hamarosan itt a tél.
A templomfelújítás késésében újfent megmutatkozott a községi adminisztráció bürokratikus lassúsága. A templom műemlék, a felújításhoz ki kell kérni a műemlékvédő intézet véleményét, engedélyeztetni kell a tervezett munkálatokat, de ebben az irányban még egy lépést sem tettek az illetékes községi atyavajdák, ami miatt meg kellett semmisíteni a közbeszerzési eljárást. Új közbeszerzési eljárás kezdeményezésére fél évet kellene várni. Hogy ne kelljen fél évet várni, a helyi közösség írja ki a közbeszerzési pályázatot, ehhez azonban a 2014-es évre rendelkeznie kellene a helyi közösségnek idevágó közbeszerzési tervvel. Tehát már decemberben be kellett volna tervezni a templom felújítására irányuló közbeszerzést. Utólagos tervkiegészítést kell végrehajtani, amit az állami szervek hagynak jóvá. A templomfelújítás minden valószínűleg már csak tavaszra kezdődhet meg.
A kút és a templomfelújítás összesen 3 millió dinárba kerül, a maradék háromszázezer dinárból a falu aszfaltos útjai lesznek befoltozva. A kivitelezővel már leszerződtünk.
Sajnos a helyi járulékból egyre kevesebb pénz folyik be, egyre kevesebb a faluban a munkaviszonyban lévő személy. Szeptember közepéig mindössze 380 000 dinár folyt be, ami rendkívül kevés, hiszen a község többi falvában ez egyhavi helyi hozzájárulásnak felel meg. A munkaviszonyban lévők után az egyes munkaadók nem fizetik a helyi járulékot, amit nehéz leellenőrizni. Korábban minden vállalat a két százalék helyi járulékot a helyi közösség számlájára fizette be, tudtuk ellenőrizni, ki fizetett és ki nem. Újabban a helyi hozzájárulást, a falu pénzét elirányítják Belgrádba, onnan utalják vissza időnként Nagykikindára, innen pedig Szajánba. Szinte lehetetlen követni a pénz útját, azt sem tudjuk, hogy megérkezett-e a helyi közösség számlájára az összes befizetett helyi járulék, vagy csak egy része. Gyanúsak ezek a tranzakciók. Egyre kevesebb pénzt látunk a helyi járulékból, már a helyi közösség alkalmazottainak a fizetésére sem futja. A működésünk és a megmaradásunk is megkérdőjeleződik.
Gyönyörű művelődési házunk van, de a jelenlegi körülmények között nem lesz pénz a működtetésére, pedig télvíz idején lenne rá a legnagyobb szükség, amikor az egyesületek, civil szervezetek, a falu polgárai jobban ráérnének közösségi életet élni.
A községi rendelet értelmében az idei évre a tavalyi év első kilenchavi kiadásainak átlagát kellett alapul venni, és az így kiszámított juttatásokkal kell finanszírozni az egész évet, 12 hónapot, nyilvánvaló, hogy a téli hónapokra már nem marad pénzünk, novemberben és decemberben nem tudjuk fizetni a gáz- és villanyszámlákat. Csak a művelődési ház minimális fűtésére, hogy ne fagyjanak be a csövek, havonta kilencvenezer dinár kell. Egy hónapot még ki tudunk fizetni, de utána nem tudjuk, mi lesz. Több helyen kilincselünk, a művelődési egyesületek és a többi civil szervezet is több felé pályázik, de kevés és esetleges a támogatás.
Hogy jó hírt is mondjunk, megkezdődött Szaján központjában a községháza, a helyi iroda épületének a felújítása. Részben saját bevételekből, részben pedig önkormányzati pénzekből jött össze a teljes felújításhoz szükséges pénz. Új bejáratot nyitunk az utcára, valamikor is közvetlenül a be lehetett jutni az épületbe, nem úgy mint most, hátulról. Több mint 3,5 millió dinárba kerül a padló cseréje, falak malterozása, az ablakok és a bejárati ajtó cseréje teljes tetőfelújítással – mondta a falu első embere, Apró Kornél.
