Padé nem is olyan régen még a gyógynövénytermesztésről volt ismert, itt épült fel a ’70-es években a Menta gyógynövény-feldolgozó üzem is, amely sok más vállalathoz hasonlóan „sikeres” privatizáción esett át, de az esést alig élte túl. Amikor Padén a gyógynövény-felvásárlási lehetőségek iránt érdeklődtem, a megkérdezett falusiak Jankó Istvánhoz irányítottak, aki takarmányt és vetőmagot árusító üzletet tart fenn és maga is több fajta gyógynövényt termeszt, maga szárítja a mezőgazdasági hulladékkal fűthető gyógynövény-szárítójában. Istvánnal a Janko MIKS nevű boltjában beszélgettünk a gyógynövénytermesztésben rejlő lehetőségekről, amit, ha az állam támogatna, jól járnának a termelők és az ország is.
Jankó István a boltja előtt (Fotó: Gergely Árpád)
– Nagyon nagy lehetőség van a gyógynövénytermesztésben, pláne, ha az állam is felismerné ezt a lehetőséget és támogatná a termelőket. A természetben, különösen itt Bánátban nagyon sok fajta gyógynövény gyűjthető, a szikes talajon sok fajta pedig termeszthető is. Környékünkön legalább 45 gyógynövényfaj található és gyűjthető, de több szorgos kézre lenne szükség. Vannak, akik más kereseti lehetőség híján gyűjtik a kamillát és egyéb gyógynövényeket, de ebből még nem lehet jelentős mennyiséget piacra vinni.
Én egy meghatározott összegért dolgozok a nagykereskedőknek. Rendre a viszonteladók fölözik le a hasznot, négyszeres meg ötszörös áron adják tovább a tőlem és másoktól megvásárolt szárított gyógynövényeket, amelynek mindig is volt és van piaca ma is.
Itt a faluban a Menta gyógynövény-feldolgozót csődbe juttatták. A gyógynövényekből meggazdagodott egykori igazgató „megmentőként” tért vissza, megvette a gyárat és benne a saját termését dolgozza fel, a padéi termelőktől nem veszi meg a mentát. Akik valamikor tíz hektárjával termesztették a mentát, mára jórészt tönkre mentek, vagy már csak kisebb területen foglalkoznak mentával.
A múlt század nyolcvanas éveiben két és fél hold menta egy évi terméséből lehetett vásárolni egy 35 lovas Ferguson traktort, de hol vagyunk már ettől. Manapság 200 dinárt adnak a szárított menta kilójáért. Azok, akik kitartottak a menta termesztésében, egyre nehezebben tudják eladni a szárított mentalevelet, most is van a faluban legalább 2-3 tonna vevőre váró szárított menta. Jobb években már augusztus végén elvitték a felvásárlók a mentát, most meg alacsonyabb áron sem keresik.
Hogyan lehetne fellendíteni a gyógynövény-termesztést?
– Én gyűjtöm és termelem is a gyógynövényeket, a kettő és fél holdon vegyesen van ültetve menta, citromfű és kamilla. A mentát és citromfüvet minden harmadik évben kell újra ültetni, a kamillát miden évben vetjük, nem évelő. A természetben más a helyzet, a környező szikes legelőkön a Betlhemben és a Szatmárban csapadékos és meleg tavaszokon szépen terem a kamilla, csak be kell gyűjteni. Nem csak nálunk, Oromhegyes alatt és a magyarkanizsai Járáson is van sok kamilla, vannak szorgalmas emberek, akik gyűjtik.
Még több tonna szárított kamilla vár vevőre (Fotó: Gergely Árpád)
Ahogy közeledünk az Európai Unióhoz, egyre szigorodnak a minőségi követelmények, a gyógynövényekben ellenőrzik a baktériumok és gombák jelenlétét, a különféle szennyező anyagokat, vegyszerszármazékokat, ami miatt nekünk is jobban oda kell figyelnünk a minőségre. Akinek nincs saját szárítója, nehezen vagy egyáltalán nem tud eleget tenni a minőségi előírásoknak. Legjobban a Coli bacilus jelenlétét ellenőrzik, ami tisztátlansággal, ürülékkel kerülhet a növényekbe.
A mentát kaszálás után kint hagyják a parcellán száradni, de melegben a talaj kipárolgása sokat ront a minőségén, a baktériumok elszaporodnak a lekaszált, földön heverő levelekben. Nem ajánlatos a mentát otthagyni a földeken, minél előbb meg kell szárítani, hogy megelőzhessük a gombák és baktériumok burjánzását. Ezért lenne szüksége minden termelőnek saját szárítóra, amit 2-3 ezer euróból már meg lehetne építeni. Ha a termelőket csak egy kicsit is felkarolná a mezőgazdasági minisztérium, legalább annyira, hogy előleget folyósítana, amiből a szükséges felszerelést meg tudnák vásárolni, a támogatásért pedig mentával vagy kamillával fizetnének az államnak, mindenki jól járna.
A kistermelők nálunk a kedvező kamatú mezőgazdasági hitelek felvételébe sem mernek belemenni, de ha terméssel törleszthetnénk, mindjárt nagyobb kedvvel és többen fognának szárítók építésébe. Csak itt Padén több tucat kisebb kapacitású szárítót építenének a földművesek, hiszen nagy hagyománya van falunkban a gyógynövénytermesztésnek, de a pénztelenség miatt a kisgazdaságok nem tudnak előre lépni, fejleszteni, beruházni.
Meg van az a rossz szokása a termelőknek, hogy a szabadban, az utcán a kövesúton szétterítve szárítják a mentát, ott pedig minden van, a lócitromtól a birkaürülékig mindenféle szennyezőanyag. Amíg a Menta gyárba át lehetett adni zölden a mentát, addig nem volt gond a termés tisztán tartásával, de amióta magánkézben van, a falusi termelőkkel szóba sem állnak. A nyolcvanas években 20–30 vagon mentát is kiszállítottak a német Martin Bauer cégének, neki dolgoznak most is a „nagy privátok”, több száz hektár saját és bérelt földön termesztik a mentát, kamillát stb. Kistermelőkkel nem szívesen vergődnek.
Évente akár 500 tonna mentát is átvenne a német óriáscég, ha lenne, aki megtermelné. Fél vajdaságot be lehetne ültetni mentával. Ebben kellene segítenie az államnak, hogy a kisebb gazdaságokból is megfelelő minőségű menta és más gyógynövény kerülhessen ki, az ország is jól járna és a termelők is megtalálnák a számításukat.
Itt a tavasz, kezdődik a gyógynövényszezon, melyik növény gyűjthető elsőnek?
- Már aktuális a pitypanggyökér szedése, a levele és a gyökre is gyógyhatású anyagokat tartalmaz. Pitypang gyűjtésével kevesen vergődnek, pedig 500–600 dinárt adnak érte, persze szárítva. Hat kiló nyers pitypangból szárítás után egy kiló marad. Egy kiló pitypangért sokszor le kell hajolni, de ha jó termőhelyre akad valaki, megéri gyűjteni.
Mezőgazdasági hulladékkal üzemelő szárító (Fotó: Gergely Árpád)
A pitypang után virágzik a kamilla és a bodza. Az utóbbi évben azt tapasztaljuk, hogy e két gyógynövényünk egyszerre nyílik. Két-három héttel korábban kezdődik a tavasz, hamarabb indul a vegetáció, előbb virágzanak a növényeink. Mindez a klímaváltozás hatásának tudható be. Minden gyógynövény előbb hajt ki.
Tavaly 20–30 dinár volt a frissen szedett, nyers kamilla kilója, de hogy az idén miként alakul, előre nem lehet tudni. Én még a tavalyi kamillámat sem tudtam eladni, vagy több tonnányi várja zsákokban a vevőjét. Igaz, eddig kitartottam az árát, utólagos fizetésre kockázatos odaadni az árut, majd fizet a felvásároló, de ki tudja mikor. Már így is sok a kintlévőségem, amit mi termelünk, azt nehéz megfizettetni. Ha szép a szárított kamillavirág 400–450 dinárt is megér, nincs benne szár és levél. Zsákokban eláll, az új termésig várok vele, hátha jobban meg tudom érte kapni az árát.
Azért is nehezebb a kamilla értékesítése napjainkban, mert a szomszédos Horvátországban a dohány előveteményeként nagyban, több ezer hektáron termesztik a kamillát, méghozzá jelentős állami támogatással és el vannak látva szárítókkal, amiket megint csak támogatásból építettek.
Több gyógynövényfajt, füzény, aranyvessző, orbáncfű stb. is gyűjtünk a belgrádi dr. Josif Pančić Intézettel együttműködve, előre meghatározott mennyiségben. Ez az egyetlen szerbiai intézmény, amely a gyógynövény-kutatással, termesztéssel és forgalmazással is foglalkozik magas szakmai szinten. Másoktól nem szívesen veszek át gyógynövényeket, mert gyakran nem az előírásos módon gyűjtik, letarolják a növényzetet, nem gondolva arra, hogy jövőre fog-e teremni. Inkább alkalmazok munkásokat, napszámosokat, akikkel együtt végezzük a körültekintő gyűjtőmunkát, mert az sem mindegy, hogy egy adott növényből húsz vagy negyven centit vágunk-e le. Ügyelünk arra, hogy újra tudjon hajtani, termést hozni és szaporodni, hogy jövőre is legyen gyűjthető gyógynövény – mondta a gyógynövénytermesztésben jártas padéi Jankó István.
